Mivel a Vaderék elleni mecccsel kapcsolatban csak annyi kötelességünk volt Bianconeriileg, hogy alaposan körbe kellett nyalogatni Quagliarellát – és ezt az ebben amúgy világbajnok S4tchy meg is tette – egy kibontakozó vitát szeretnénk tőlünk váratlan módon tényekkel megpezsdíteni.
Persze nagyképű, tudálékos kinyilatkoztatás nélkül nincs poszt a Bianconerin, úgyhogy ilyen is lesz a hajtás után, de most elsősorban a tényeké és a számoké lesz a főszerep, mert úgy érezzük, csak így kaphatunk objektív képet arról, kicsoda valójában Paul Pogba. Lássuk.
Mivel a Vaderék elleni mecccsel kapcsolatban csak annyi kötelességünk volt Bianconeriileg, hogy alaposan körbe kellett nyalogatni Quagliarellát – és ezt az ebben amúgy világbajnok S4tchy meg is tette – egy kibontakozó vitát szeretnénk tőlünk váratlan módon tényekkel megpezsdíteni.
Persze nagyképű, tudálékos kinyilatkoztatás nélkül nincs poszt a Bianconerin, úgyhogy ilyen is lesz a hajtás után, de most elsősorban a tényeké és a számoké lesz a főszerep, mert úgy érezzük, csak így kaphatunk objektív képet arról, kicsoda valójában Paul Pogba. Lássuk.
Nyáron csak annyit tudtunk biztosan, hogy ha valakiért 19 éves korában bicskázásig fajulóan gyilkolja egymást a Manchester United és a Juventus, az valamit biztosan tud. Főleg úgy, hogy Sir Borvirág többször is azt nyilatkozta, kell neki a srác, aki viszont erre azt válaszolta, hogy akkor tessék játszatni, különben tolom a bringát. És tolta is, amiben ugyan biztosan volt szerepe annak is, hogy Mino Raiola az ügynöke, de mindenképpen tetszett, hogy bár pontosan tudta, a Juventusban sem lesz alapember, mégis Torinóba költözött.
Valójában azt sem tudtuk róla, hova passzol majd a Conte által aranyba öntött 3-5-2-be. Az egyik nyári felkészülési meccsen aztán szembesültünk vele, hogy nem csak jó ütemben szerel a pók lábaival, de erős, pontosan passzokat is képes kiosztani, fejpárbajt csak akkor veszít, ha a kispadról rajtol egy kirúgásra, és olyan lövése van, mint Montero lehelete. (Amúgy furi, de igazi nagy bombázónk nincs is most a csapatban).
Nincs baj a sebességével: elsőnek ért oda Quagliarellát ünnepelni
Azt azért őszintén szólva túlzásnak éreztük, hogy Pirlo helyén lépjen pályára, de ha valamikor ennek meg kellett történnie, az egy Chievo elleni hazai volt. A párosítás ugyanakkor hátrány is volt, hiszen nem sokat tudhattunk meg róla egy olyan csapat ellen, amely a pontszerzés zálogát az elkeseredett bekkelésben vélte megtalálni, de azért néhány dolog így is kiderült.
Carrera valószínűleg azzal küldte a pályára, hogy elsősorban a Chievo kontráira figyeljen, ezért az idő nagy részében a kezdőkör környékén posztolt, kevésbé lépett be a támadásokba, mint amennyire Pirlo tette volna, viszont öt elcsípett passza volt (toronymagasan a legjobb), és ötször tisztázott (holtversenyben a legjobb), ebből kétszer Juve-játékoshoz került a labda, ami nem rossz arány. Mivel elsősorban védekező középpályásként pozicionálta magát, a ratingje is erősnek mondható, 7,75-öt kapott a Who scored értékelésében, ami nagyon jó, bár a Juve mezőnyjátékosai közül csak ketten kaptak nála rosszabbat (Isla és Machisio), ami azért árnyalja a képet.
Nem lehet pusztán ocsmány mezekkel elterelni a figyelmét
De ha már Pirlo helyén játszott, lássuk, hogy passzolt. És itt jön a meglepetés: 59 passza volt (ezzel 4. a Juvében), amiket 85 százalékos pontossággal osztott ki. Ez lehetne jobb, tekintve, hogy nem vállalt nagyon sok kockázatot. Becsapós a hosszú labdák statisztikája, mert tíz ilyenje volt (ebből 8 pontos), de ezek nem a Pirlo-féle védelempusztító stratégiai lézerrakéták voltak, hanem jobbára 20-25 méteres keresztlabdák. Beadása posztjából adódóan nem volt. Kapura egyszer lőtt, biztos sokan emlékeztek, messziről messzire ment a labdája, egyszer leszerelték, egyszer lefaultolták.
Fontosnak tartjuk jelezni, hogy ha kicsit markánsodik az arca, kifejezetten jóképű férfivá érhet, és mivel az Asamoah-féle szénfekete vonalat viszi, az idegenbeli mezünkben Lopakodó-üzemmódra is képes lesz. Emellett annyit jegyeznénk meg, hogy valójában sokkal inkább Vidal/Marchisio cseréjének tudjuk elképzelni, mint Pirlo helyettesének, bár gyorsan hozzátesszük, egy meccs alapján ítélünk, ráadásul egy olyan alapján, amiből nehéz messzemenő következtetéseket levonni.
Ahun a kommentmező, tessenek megosztani velünk a véleményeket. Ha valaki még nem tudná, a Mérőmókus innen jött.
