Luigi Radice, a Toro edzője élete legfontosabb derbijére készül: “Kétség nem férhet hozzá, hogy ez lesz karrierem legfontosabb derbije. Sőt, talán ez lesz életem eddigi legfontosabb mérkőzése is egyben. Ha kikapunk, akkor sincs világvége, de azért a bajnokság végéhez közeledve egy-egy vereségért komoly árat kell már fizetni. Bármi is a végeredmény, hétfőtől ugyanúgy dolgozunk tovább. Sok múlik majd a május 8-ai Torino-Milan és Inter-Juve meccsen is. Ma pedig azt várom, hogy a csapat ugyanúgy harcoljon a klubszínekért, ahogy mindig is teszi. Ezzel pedig szerintem nem lesz gond.”

Trapattoni arról beszél, hogy eszük ágában sincs a biztonságot jelentő döntetlenre spekulálni: “Felesleges egy ilyen találkozó előtt a szócséplés, és talán a taktikázás is. Olvastam a többi edző nyilatkozatát, mindegyikük a derbi mentális oldalát emelte ki: és igazuk is van, mert a taktikának egy ilyen meccsen alig van szerepe. Nem fogunk döntetlenre játszani. Eszembe sem jut az iksz. Csak a győzelemben reménykedem, és csak a vereségtől félek. A döntetlen fel sem merül bennem.”

217 millió lírás rekordbevételt eredményez az előzetes jegyértékesítés. A kapukat 12 óra 30 perckor nyitják, 14 órától a Torino és a Juventus kölyökcsapata vív előmérkőzést. A rendőri biztosítás megerősített, bár a rendezők nem tartanak nagyobb balhétól.

1977. április 3-án, 15 óra 30 perckor elkezdődik a két csapat történelmének talán legfontosabb derbije.

Torino: Castellini, Danova, Salvadori, P. Sala, Mozzini, Caporale, C. Sala, Pocci, Graziani, Zaccarelli, Pulici.

Juventus: Zoff, Cuccureddu, Cabrini, Gentile, Morini, Scirea, Causio, Tardelli, Boninsegna, Benetti, Bettega.

A Torino úgy kezd, ahogy tőle várható. Aktívabban, kezdeményezőbben, mint a Juventus. Hidegzuhanyként éri őket a Juve egy gyors akciója, amely végén Causio megszerzi a vezetést (7. perc). A Toro nem süpped bele a fájdalmába, mert Pulici villámgyorsan egyenlít (9. perc). És még van hátra 81 perc…

Causio gólja...

A Toro ráerősít, és fölényben játszik. Zoffnak kétszer is nagyot kell védenie, de a Juve védői közé öntött cement lassan megköt, és áthatolhatatlan fal képződik. Bettegáék alig törődnek a támadásokkal az első félidőben.

...Pulici egyenlítése

A második félidő elején tovább tart a Torinó fölénye, de a 60. perc után kipukkadnak Radice játékosai. Itt érzékelhető a két csapat közötti különbség: a Torinónak ugyan gyorsabbak a focistái, sokat futnak, de ha nem tudják megszerezni a vezetést a meccs utolsó harmadáig, akkor bajba kerülnek, ugyanis a játékot addig lassító Juventus ellen egyszerűen elfáradnak. Trapattoniék elképzelése tökéletesen beválik: az ólomlábakon mozgó ellenféllel szemben kedvükre vezethetik a kontratámadásaikat, míg a Torino tanácstalanul ténfereg a pályán. Sorra alakulnak ki a helyzetek Castellini kapujánál, a Juve viszont mindent kihagy: óriási esélyt szalaszt el, hogy már most eldöntse a bajnokságot. Nem esik több gól, marad az 1-1, ami a Juventusnak még mindig sokkal jobb eredmény.

Szokásához híven Boniperti, a Juve elnöke 15 perccel a vége előtt távozik a stadionból: “Pont azt a 15 percet nem láttam, amely során sokkal jobbak voltunk, és amely során eldönthettük volna a meccset. Csodálatos derbi volt, egész Torino büszke lehet rá. A játékosaink elégedettek lehetnek magukkal - én legalábbis elégedett vagyok velük. Különösen Cabrinivel, aki fiatal kora ellenére úgy játszott, mintha tele volna rutinnal.”

“Gyorsan jött az egyenlítés, emiatt bosszús vagyok” - nyilatkozza Trapattoni. “Talán nyerhettünk volna, ha jobban odafigyelünk Pulcini gólja előtt. Nem értek egyet azzal, hogy az első félidőben szinte a pályán sem voltunk: talán a Toro határozottabban játszott ekkor, de én nem láttam hatalmas különbséget. Nem tudom, hogy mi lesz a folytatásban, de a Torino sorsolása valamivel kedvezőbbnek tűnik.”

A Juventus játékosai egyöntetűen azt mondják, hogy győzelmet szalasztottak el: Boninsegna pedig egy elmaradt 11-est is emleget.

Radice szerint a Juventus utolsó negyedórája félelmetes volt, de az előtte lévő időszakban a Torino játszott jobban. “Folytatjuk a harcot, szerintem nem lesz spareggio (rájátszás - d.v.) a bajnoki címért.”

Radici és Trapattoni kézfogása a lefújás után

A Torino elnöke, Pianelli azt nyiltakozza, hogy mindkét csapat elégedett lehet a döntetlennel. A Toro játékosai pedig főleg azt emelik ki, hogy mennyire durván fociztak a juvésok.

A bajnoki versenyfutás végül úgy alakul, hogy a Juventus megtartja előnyét, és egészen elképesztő teljesítménnyel szerzi meg a scudettót: mindössze kilenc pontot veszít a hatvanból. Úgy, hogy eközben megnyeri története első Uefa Kupáját is.