Láttunk már ígéretes debütálásokat az elmúlt években. Emlékeztek, amikor Diego bemutatkozott a bajnokságban, és négy forduló után négy győzelemmel állt a Juve a tabella élén? Ferrara keze alatt meggyőző volt a csapat, a négy ellenféltől csak egy gólt kaptunk, és Diego meggyőzően mozgatta a támadásokat, szórta a kulcspasszokat, asszisztokat, csak szabálytalanul tudták szerelni, azt hittük, miénk a mini-Zidane. And the rest is history... :/
Felidézhetjük Kraszics első idényét is: adott volt egy szöszi, akihez hasonló hatékonysággal korábban csak Nedved szaladgált hasonlóan lobogó rőzsével a vonal mellett. (Azt most elegánsan hagyjuk figyelmen kívül, hogy Nedved az eredeti, belső posztján volt igazán klasszis, bár szélsőként is többet tudott a született vonalfutóknál.) Blogunk bölcsőjének tudorai közül többen egyenesen Pavel elé helyezték Milost, alig 1-2 hónap kétségtelenül jó teljesítmény alapján. And the rest is history... :/
Ilyen felvezetés után azért sem leszünk óvatosak, elvtelenül körbeszopkodjuk Tevezt.