Több mint öt év telt el a calciopoli óta, ez alatt az idő alatt lassan hozzászoktunk, hogy a Moggi időszak az átigazolásokat tekintve isa múlté . Míg Moggi idején a Juve ritkán fogott mellé (vagy legalábbis a csapat eredményessége nem sínylette meg mondjuk Esnaider szerződtetését), Alessio Secco, és néha Marotta is már jóval gyakrabban tett így. Nézzük, kik voltak a legrosszabbak! Figyelem, megrázó sorok következnek!

Elöljáróban még egy dolgot: a cikknek semmilyen apropója nincs, csupán már egy ideje érlelődtek az itt leírtak. A calciopoli egyfajta korszakhatár, tehát nem felelősségkeresés, vagy a világ legerősebb trollmágnesének kifejlesztése a poszt célja.

Több mint öt év telt el a calciopoli óta, ez alatt az idő alatt lassan hozzászoktunk, hogy a Moggi időszak az átigazolásokat tekintve isa múlté . Míg Moggi idején a Juve ritkán fogott mellé (vagy legalábbis a csapat eredményessége nem sínylette meg mondjuk Esnaider szerződtetését), Alessio Secco, és néha Marotta is már jóval gyakrabban tett így. Nézzük, kik voltak a legrosszabbak! Figyelem, megrázó sorok következnek!

Elöljáróban még egy dolgot: a cikknek semmilyen apropója nincs, csupán már egy ideje érlelődtek az itt leírtak. A calciopoli egyfajta korszakhatár, tehát nem felelősségkeresés, vagy a világ legerősebb trollmágnesének kifejlesztése a poszt célja.

Alapszabály, hogy csak olyan játékosok kerülhettek be a hulladék-válogatottba, akik tétmeccsen is pályára léptek a Juventusban a 2006 utáni időszakban - így a kifejezetten tartaléksorba szerződtetett Novembre, vagy Vanstrattan sajnos nem sok eséllyel indult. Képzeletbeli válogatottunk 4-4-2-ben lép pályára, bár nincs minden posztra megfelelő játékosunk - de egy selejtekből összeválogatott tizenegynél ez bőven belefér.

Emanuele Belardi - a kapuban a Regginától kölcsönben megszerzett Belardi áll, aki Buffon sérülése esetén kapott lehetőséget - sajnos. Az Inter elleni kupakiesésben (a 2007-08-as szezonban) erősen benne volt, és egyébként is kit választanánk a helyére? Buffon mégiscsak Buffon, Manninger és Storari meg kifejezetten jó volt, amikor szükség volt rájuk, utóbbi egyenesen többre hivatott, mint a Juve cserepadja. Belardi 2 évet volt itt, 2008 óta az Udinese cserekapusa. Reméljük, sok lehetőséget kap!

Marco Motta - azt hiszem, mióta a Juventusnak szurkolok, messze ő a legrosszabb jobbhátvédünk. Persze van, akikben felmerül Zebina neve, de szerintem vele elsősorban a sérülései miatt lehetünk elégedetlenek. Motta azonban talán nem is produkált jó labdaérintést, mióta nálunk van. Nem kis meglepetést jelentett, hogy a nyáron megtartottuk! Szerencsétlen öngól egy hazai meccs második percében, minősíthetetlen helyezkedés, támadásban és védekezésben egyaránt nulla. Emlékezetes volt, amikor a 36 éves Alex loholt vissza helyette egy szöglet utáni kontránál, és mentett is. Motta akkor még valahol a félpályánál járt... Rejtély, hogy Motta miként kerülhetett be az olasz válogatottba.

Dario Knezevic - egy futballista, akinek a nevével Moggi is tréfálkozott: hogy is hívják? - kérdezte az egykori transzferguru, mikor kölcsönvettük a horvát futballistát. Mi inkább azt kérdeztük, hogy mi a francot keres itt ez a vakegér, amikor nagy ritkán lehetőséget kapott. Négy alkalommal lépett nálunk pályára, ilyenkor mindig kapott gólt a csapat. A kölcsönszerződés lejárta után visszatért a Livornohoz, most is ott szerepel, a Serie B-ben.

Arrafelé húzzak el?

Leandro Rinaudo - egy tétmeccs a Juve mezében, majd egy egész éves sérülés. Emellett bicskanyitogató nyilatkozatokat hallhattunk az ügynökétől, hogy védence, ha felépül, majd bekerül a válogatottba, mert annyira hihetetlenül jó. Aha... azóta nem sok tétmeccsen kapott szerepet, nem hogy a válogatott közelébe kerülne.

Fabio Grosso - furcsa sors az övé. Majd' ötvenszeres válogatott, bajnok volt Olaszországban és a franciáknál is, a 2006-os VB hőse... És érkezése óta az egyik legtöbbet kritizált Juve játékos. Támadni még csak-csak tud (a jó meccsei mind-mind a góljairól, gólpasszairól emlékezetesek), de a védekezése nevetséges, ami egy védőnél nem számít pozitívumnak. Jellemző, hogy mind tavaly, mind az idén ingyen elengedtük volna, de senkinek nem kellett. Jövőre lejár a szerződése, akkor már hiába kapaszkodik az öltözőszekrény kilincsébe, mehet, amerre lát. Jellemző persze, hogy annyira rossz a balhátvédhelyzet a Juventusnál, hogy már kétszer is játszhatott az idén...

Jorge Martinez - az érthetetlen igazolás. 12 millió fizetett érte Marotta, állítólag Mancini is szerette volna őt a Manchester Cityhez vinni. Sajnos mi nyertük a licitet a közismerten sérülékeny játékosért, akinek volt egy jó félideje a Milan ellen, majd egycsillió hónapra megsérült. Balszélsőnek igazoltuk, kiderült, hogy ott nem tud játszani. Kipróbáltuk másutt, kiderült, hogy egyáltalán nem tud futballozni. A nyáron kölcsönbe a Cesenához került, de ott sem váltotta meg a világot: a legfrissebb hírek szerint a primavera csapattal készül.

"Ha gyorsan megsérülök, nem derül ki, hogy nem bírom levenni"

Felice Piccolo - a jelenleg a kolozsvári CFR-t "erősítő" (idén eddig egyszer játszott) védő a Juve saját nevelésű játékosa. Valószínűleg soha nem léphetett volna pályára a nevelőegyesületében, ha nincs a calciopoli és a Serie B. Így viszont hét bajnokin is lehetőséget kapott, nem egyszer a középpályán - mindig igen gyenge volt. A feljutást követően az Empolihoz került, de igazából mindenhol csak azt bizonyította, hogy magas neki az olasz bajnokság színvonala.

Cardoso Mendes Tiago - Alessio Secco egyik legnagyobb melléfogása, akinek távozásáról külön posztban emlékeztünk meg. A Lyontól érkezett 15 millió euróért, nagyjából ugyanarra a posztra, mint a szintén hulladék-csapattag Almiron. Az első féléve közepesre sikeredett, még gólpasszai is voltak, de aztán kiderült, az volt a csúcs. Egy igazán jó meccse volt, a Chelsea elleni BL visszavágó. Érte sem volt hajlandó senki pénzt adni, szerződést kellett vele bontani, hogy végre eltűnjön. Jelenleg az Atletico Madridot boldogítja. (De neki legalább van inge).

Donald kacsa... nagyon menő

Sergio Almiron - bár az Internek lőtt szenzációs gólja miatt most kedveljük (mondjuk amikor 2009-ben nekünk lőtt gólt, eléggé utáltuk), nehéz elfelejteni, hogy a 9 millióért vett egykori Empoli játékos mennyire nulla volt Juve mezben. Már félév után kölcsönadtuk a Fiorentinának, de nem nagyon sikerült sehol sem megragadnia. Még most, a Cataniában a legjobb. Ahhoz képest, hogy arról álmodott, hogy követi édesapja példáját, aki 1986-ban világbajnok lett az argentin válogatottal... 2007-ben mindenki abban reménykedett, hogy olyan gólokat lő majd, mint Buffonnak ezen a videón:

Amauri - a 25 milliós nulla. A leigazolását még valahogy meg lehetett magyarázni, azt már nehezebben, hogy miért kellett őt a klub történetének 11. legdrágább igazolásává tenni. Volt egy jó féléve, majd Zvara Józsefet idézően gólképtelennek bizonyult (Zvara a Vasas játékosa volt, és egyszer több mint 500 napig nem lőtt gólt. Mikor végre sikerült neki, a Nemzeti Sport címlapon hozta a nagy eseményt.). De nem csak, hogy nem lőtt gólt, hanem egyenesen a támadások megakasztója volt: állandóan szabálytalankodott, a labdák méterekre pattantak tőle. Ja, ezt mintegy 4 millió eurós évi fizetésért. Amit még most is felvesz, hiszen a nyáron nem volt hajlandó távozni. Pedig Contéék egyértelművé tették, hogy előbb reaktiválják Domokos Bélát, mint hogy Amauri még egyszer pályára lépjen a Juventusban. Persze az elmúlt időszak teljesítménye alapján senki nem akart 4 milliót fizetni neki, így inkább a Winston Bogarde-féle utat választotta. Legkésőbb a nyáron ő is eltakarodik.

Michele Paolucci - újabb saját nevelés, újabb felesleges igazolás. A 2009-10-es Ferrarával és Zaccheronival nehezített szezonban tért vissza fél évre. Játszott négy bajnoki meccsen, gólt nem lőtt, és a csapat is csak egy döntetlent ért el ezeken. Pedig Paolucci nagy reménységnek indult, az ificsapatban megdöntött minden gólrekordot. Ma a Serie B-ben, a Vicenzában játszik, 12 meccsen egy gólja van.

Persze lehet némi hiányérzetünk, hiszen maradtak ki még olyanok, akiket legszívesebben az ellenfeleinknél látnánk. Csak felsorolás-szerűen, kik azok, aki még szóba kerültek: Boumsong, Diego, Grygera, Cannavaro, Marchionni, Andrade. (Azokkal egyelőre nem foglalkozunk, akik az idén érkeztek, kapjanak legalább egy év türelmet.)

Vajon ez a csapat hanyadik helyen végezne a Serie a-ban?