Ez eddig egy ilyen január: akárhányszor kerültünk 1:0-ás előnybe, mindig leadtuk, ráadásul mindig a bal oldalról jött a cumi. Sejtettük, hogy nehéz lesz Chiellinit pótolni, de nem tudhattuk, hogy ennyire. Nagyon nem adja a gép: kapufákat rúgunk, ziccereket rontunk el, az ellenfél meg egyszer eljön a kapuig, és gólt szerez. A tegnapi meccs képe néhány apróságot leszámítva hasonló volt, mint mondjuk az Udinese vagy a Samp elleni hazai bajnokiké, azzal a különbséggel, hogy most épp döntetlen lett az eredmény. Hajtás után megnézzük az apróságokat, és anyázunk egy kiadósat. Igen, bírózni fogunk.

Ez eddig egy ilyen január: akárhányszor kerültünk 1:0-ás előnybe, mindig leadtuk, ráadásul mindig a bal oldalról jött a cumi. Sejtettük, hogy nehéz lesz Chiellinit pótolni, de nem tudhattuk, hogy ennyire. Nagyon nem adja a gép: kapufákat rúgunk, ziccereket rontunk el, az ellenfél meg egyszer eljön a kapuig, és gólt szerez. A tegnapi meccs képe néhány apróságot leszámítva hasonló volt, mint mondjuk az Udinese vagy a Samp elleni hazai bajnokiké, azzal a különbséggel, hogy most épp döntetlen lett az eredmény. Hajtás után megnézzük az apróságokat, és anyázunk egy kiadósat. Igen, bírózni fogunk.

Az alapvetően domináns teljesítmény szart se ér, ha nem nyerjük meg a meccset. Pont annyival jobb egy kikínlódott 1:0 egy agyonnyert meccs végi döntetlennél, mint amennyire nagyobb élmény 16 évesen végre bezsákolni a suli harmadik legjobb pasiját nőjét az elérhetetlen szépségkirálynő hiábavaló hajkurászása helyett. Mielőtt elővesszük a sajátjainkat, ejtsünk pár szót a győzelemmel felérő döntetlent kiharcoló ellenről. Aki az olasz edzői szakmát szapulja, azért nézze meg a Genoa tegnapi teljesítményét: Ballardini kurvajól meccselt. Felmérte, hogy Pogba nem képes arra, amire Pirlo, aki 2-3 középpályással a nyakán tolta le az elmúlt 15 évet, nyomás alatt játszott egész életében, és nemhogy tudja ezt kezelni, egyenesen előnyt kovácsol belőle. Pogbát még könnyebb kivenni a játékból, és nem csak azzal, ha direktben ráállítanak egy verőembert, hanem azzal, hogy visszavonjuk a csatárokat. A Genoa 3-5-2-je a mérkőzés nagy részében 5-5-0 ill. 3-7-0 volt, semmit nem bíztak a véletlenre. Az első félidőben különösen masszívan védekeztek, alig jutottunk el a kapuig - igaz, ezzel a Genoa fel is adta a támadások lehetőségét, az első kaput eltrafáló lövésükre is a góljukig kellett várni. Különösen az arrogáns, durvaságra is hajlamos Kuckával nem tudtunk mit kezdeni, bal oldal, ugyebár.

A Genoa okos célfutballja ellenére ezt a partit (is) hozni kellett volna. Pogba abban a pár másodpercben, amikor kiszabadult a nyomás alól, adott egy gólpasszt Marcsinak, aki apró darabokra törte a labdát. Beni utánanézett a statisztikáknak (én nem látok a méregtől, még jó, hogy vakon írok), Pogba 21 hosszú labdájából 19 pontos volt, de csak kettő volt belőle védelem mögé irányított labda. Pogba hiányában Bonucci, Vucsi és Lichti próbálkoztak bepasszokkal, amiket a minimum 5 emberrel védekező Genoa általában kikotort. Így is akadtak ziccerek, Giovinco csodás szabija kifelé jött a kapufáról, meg ugye a két tizi - erről mindjárt bővebben. Összesen hatszor találtuk el a kaput (a Genoa egyszer, ezzel szereztek pontot), egyszer a kapufát, és volt további 10 lövésünk, ehhez képest nyilvánvalóan szánalmas az egy (ön)gól, amit begyötörtünk.

A botrányos helyzetkihasználásnál még bosszantóbb, hogy mostanában elég az ellenfélnek 1-2 támadás, és Buffon máris maga mögé nyúlhat. A Samp háromszor ment el a kapuig, két gólt szerzett. A Lazio ziccer nélkül egyenlített. A Milan a kupameccsen gyakorlatilag az első támadásából gólt szerzett, utána a hosszabbítás legvégéig nem alakított ki ziccereket. Sem Buffon, sem Barzagli, sem a bal oldalon aktuálisan játszó védő, wingback nem tudják megakadályozni a gólszerzést. Ez újfent két pontba fájt. Különösen Buffon teljesítménye aggasztó, idejét sem tudjuk, mikor láttunk tőle bravúrt utoljára. Megbeszéltük már, a bajnokságot nem januárban kell megnyerni, de az is tiszta sor, hogy a végtelenségig nem lehet döntetlenezni. Peches és foghíjas a csapat, és sajnos az őszi gyilkos ösztön is hiányzik, amivel akkor megnyertük az ikszes meccseket.

Meg aztán itt van ez a bíró-téma. Nem maszatoltunk eddig, leírtuk, a csapat hol hibázott, de nem csak rajtunk múlt az eredmény. Conte nem sokszor akad ki a játékvezetésre, nem is szeretnénk, ha Allegri-módra hónapokig lovagolna egy eseten, vagy Gallianiként telefonhátteret kreálna a tizenegyesgyanús esetekből. Ami viszont tegnap történt, arra nehéz szavakat találni. Kezdjük ott, hogy a fiatal Marco Guida eleve alkalmatlan egy Juventus-meccs vezetésére: Dino talált róla egy cikket, melyből világosan kiderül, Napoli-drukker a fiú. Azon túl, hogy emiatt kapásból a pokolra fog jutni, ez nem csak az ő problémája. Mi kiderítettük, Marotta is tudta, hová húz a fiú szíve, nyilván a bíróküldésért felelősöknek is tudniuk kellett ezt. Ettől még vezethette volna jól a mérkőzést, csakhogy távolról sem így történt. A rosszul megítélt apróbb szabálytalanságokat hagyjuk is, viszont nem adott meg két tiszta büntetőt a Juventusnak. A facebookon is kielemzett helyzetben Vucsinicset lerántották, ezért nem fért hozzá a labdához; láttunk már ilyenért továbbot, erre egy milánói szemüveggel talán rá lehet fogni, hogy el lehetett engedni. A második eset viszont vegytiszta tizi volt, a gólbíró jelezte is a szabálytalanságot, Guida viszont továbbot intett. Ha nem látja a spori az esetet, na bumm, van ilyen. De ha az orra előtt történik a dolog, és a tökéletes pozícióban álló gólbírója is segít neki, akkor érthetetlen, miért nem vállalta fel az amúgy helyes ítéletet. És most jön a java: mikor Conte megkérdezte tőle ékes olaszsággal, hogy mi a lankadt lófasz tartotta vissza attól, hogy a dolgát végezze, ki nem találjátok, mit mondott Guida. Na, tippek? Azt találta válaszolni a - ne feledjük, Napoli-drukker - fiatalember, hogy "non me la sono sentita di fischiare il rigore", azaz "nem volt szívem befújni a büntetőt". Örüljön, hogy Conte nem tépte fel a mellkasát, és nem vágta a képébe, most már tényleg nincs szíved, ha-ha-ha.

Az meg már tényleg mellékes, hogy Forrest és Vucsi is kisárgázták magukat a következő bajnokiról. Legalább nem kell hétvégére tartalékolni őket, játszhatnak a Lazio elleni kupameccsen, az eddig dominánsan eredménytelen januári sorozat utolsó állomásán. Várjuk a szerdát keddet, a srácoknak és nekünk is van mit feledni.