„Egyáltalán nem becsüljük le a Kupát, hiszen nagy presztízsű sorozatról van szó, amelyet óriási tisztesség megnyerni. Fontos nekünk, hogy örömet okozzunk a szurkolóinknak egy ilyen nagy múltú sorozatban, mindent meg fogunk tenni, hogy a lehető legtovább jussunk.”

A fenti nyilatkozat a világ bármely edzőjének szájába adható (kivétel: FA-Kupa Angliában) egy tetszőleges kupameccs előtt. Mindenki ezt mondja, és utána mindenki ugyanazt csinálja. A Juventusnál ez állítólag így fog kinézni:

Storari - Sorensen, Bonucci, Chiellini, De Ceglie - Marrone, Pazienza – Giaccherini-Kraszics-Estigarribia – Quagliarella. Kicsit azért erős, nem?

„Egyáltalán nem becsüljük le a Kupát, hiszen nagy presztízsű sorozatról van szó, amelyet óriási tisztesség megnyerni. Fontos nekünk, hogy örömet okozzunk a szurkolóinknak egy ilyen nagy múltú sorozatban, mindent meg fogunk tenni, hogy a lehető legtovább jussunk.”

A fenti nyilatkozat a világ bármely edzőjének szájába adható (kivétel: FA-Kupa Angliában) egy tetszőleges kupameccs előtt. Mindenki ezt mondja, és utána mindenki ugyanazt csinálja. A Juventusnál ez állítólag így fog kinézni:

Storari - Sorensen, Bonucci, Chiellini, De Ceglie - Marrone, Pazienza – Giaccherini-Kraszics-Estigarribia – Quagliarella. Kicsit azért erős, nem?

Sokakkal ellentétben a Juventusnak még bőven van fontos meccse idén, két bajnoki rangadót is letud még a csapat 2011-ben, ráadásul mindkettőt idegenben: hétvégén Rómában, karácsony előtt Udinében. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy Conte teljes punnyadást rendelt el a csapatnak, a két középhátvéd kivételével a teljes kezdő pihen, ami azért meglehetősen bátor döntés. Még úgy is, hogy valószínűleg senki nem zokogna véres könnyeket, ha kiesne a kupából a Juve.

Pedig érdemes lenne megfontolni egy ütemes kupavágta lehetőségét, hiszen egyrészt elég régen nyert utoljára kupát a Juve (Porrini 1995-ben csókoltatta a Parmát), másrészt elsőként érheti el a tízes határt a kupagyőztesek között. Arról csak halkan, hogy a jelenlegi bajnoki állás ellenére még mindig nem a Juventus a bajnoki cím legnagyobb esélyese. Valamit pedig nyerni kéne, ha már ennyire jó a csapat – és elúszott a Trofeo Berlusconi is. Tegyük a szívünket a kezünkre: egy ezüstérem a Milan mögött csak akkor tűnne igazán szépnek, ha mondjuk egy Olasz Kupa is járna mellé. Ha pedig szárnyalni engedjük a fantáziánkat, egy dupletta képe is megjelenhet előttünk. Álmodjunk, amíg még lehet.

A kupa egyébként hagyományosan olyan, hogy aki bejut a legjobb négy közé, az már általában komolyan veszi. Mármint ha nincs jobb dolga. Ha van, akkor veszni hagyja. Ezért lehetetlen jósolni, mert nem tudjuk, hogy például akkorra az Internek lesz-e még bármi más reálisan elérhető célja (a kiesés elkerülésén kívül), vagy mi lesz addig a Romával, és így tovább. Azt már tudjuk, hogy a furcsa lebonyolítású Olasz Kupában egyértelműen a nehezebb ágra került a Juventus, azaz ha valamit akar, a következő körtől oda kell tennie magát.

A nyolc selejtezőcsoport győztesét sorsolták hozzá a nyolc kiemelt csapathoz, így alakult ki a nyolcaddöntő mezőnye. A Bologna (a bajnoki szívatás ellenére) nem tartozik a verhetetlen ellenfelek közé, de a következő körben már a Fiorentina-Roma párharc győztese jön, az elődöntőben pedig jó eséllyel a Milan-Lazio párosból valaki.

De egyelőre jussunk tovább a Bologna ellen. Mert a kezdőt látva bőven van félnivalónk, hiszen a kezdőcsapat felé idén még nem játszott kezdőként, meccset sípszótól sípszóig pedig csak ketten láttak az egész csapatból. Ha tényleg úgy állunk fel, ahogy a bevezetőben írtuk, ez egy visszatérés lesz a szezon elején látott 4-2-4-hez, Marrone fogja alakítani Pirlót, Pazienza lesz Marchisio, de hogy például az ellenfél térfelén labdát szerző Vidalt ki jeleníti meg, arról fogalmunk nincs. Nagyon  szeretnénk, ha formába lendülne mindenki, akinek erre szüksége van, de ez a felállás nem biztos, hogy fényes sikert ígér.

Jelezzük, Elia még ebbe a csapatba sem fért be. Ez már azért több, mint komoly jelzés a hollandnak.

Magunk sem tudjuk, mit várunk a meccstől. Azt nagyon szeretnénk, ha Quagliarella végre gólt lőne, és nem bánnánk, ha Kraszics – akinek különösen fontos lesz ez a meccs, hiszen vagy a torinói jövőjéért, vagy a leendő csapatait meggyőzendő kell jól játszania – végre mutatna valamit abból, amivel tavaly ősszel magába bolondított minket. És kíváncsian várjuk, Giorgio középen mit mutat, mert elodázhatatlan, hogy visszakerüljön – vagy ki a csapatból, mert most már nem is kérdés, hogy Barzagli a Juve védelmének vezére.

Jó szurkolást mindenkinek! Érdemes lesz a meccs időpontjában visszanézni vagy ide, vagy a Facebook csoportunkba, mert megpróbálunk mindenkinek megfelelő minőségű streameket vadászni.