Szeretjük a kétméteres, színes bőrű fiúkat, a pénzszórást annál kevésbé. Darti például egyszer visszafordított egy óceánjárót a Zöld-foki szigetekről, mert eszébe jutott, hogy Lisszabonban elfelejtette kiszedni a visszajárót a kotonautomatából. Marotta nem ilyen szemérmes, hajlamos horribilis összegeket elkölteni, méghozzá jelen esetben úgy, hogy a kezdőcsapathoz alig-alig fog hozzászagolni az új szerzemény.
Angelo Obinze Ogbonna középhátvéd, bal lábas, olasz válogatott kerettag. Nagyjából két méter magas, a statisztikák szerint mégis a fejpárbajokban a leggyengébb, viszont egészen kiválóan passzol: a Serie A hátvédjei közül ő rendelkezik a legjobb passzszázalékkal (92,7%). Elég gyors, jól szerel egy az egyben, Prandelli pedig azért tette be az olasz keretbe, mert szerinte az egyik legjobban helyezkedő olasz védő.
Szeretjük a kétméteres, színes bőrű fiúkat, a pénzszórást annál kevésbé. Darti például egyszer visszafordított egy óceánjárót a Zöld-foki szigetekről, mert eszébe jutott, hogy Lisszabonban elfelejtette kiszedni a visszajárót a kotonautomatából. Marotta nem ilyen szemérmes, hajlamos horribilis összegeket elkölteni, méghozzá jelen esetben úgy, hogy a kezdőcsapathoz alig-alig fog hozzászagolni az új szerzemény.
Angelo Obinze Ogbonna középhátvéd, bal lábas, olasz válogatott kerettag. Nagyjából két méter magas, a statisztikák szerint mégis a fejpárbajokban a leggyengébb, viszont egészen kiválóan passzol: a Serie A hátvédjei közül ő rendelkezik a legjobb passzszázalékkal (92,7%). Elég gyors, jól szerel egy az egyben, Prandelli pedig azért tette be az olasz keretbe, mert szerinte az egyik legjobban helyezkedő olasz védő.
A bajnok Juventus nagy erőssége mindössze 24 gólt kapó védelme volt (toronymagasan a legkevesebb a Serie A-ban, a Napoli 36-ot kapott). A megbonthatatlan egységben pusztító Barzagli-Bonucci-Chiellini hármas foszlottra játszotta magát tavaly, a két legtöbb meccsen pályára lépő játékosunk Barza és Leo voltak, Chiello pedig csak egy rövid sérülése miatt nem csatlakozik hozzájuk a táblázat élén. Barza és Giorgio egy-egy, Leo két meccset hagyott ki sárga lapok miatt, ezeken kívül 3, 3, 13 meccset hagytak ki egyéb okokból. Ez tehát összesen 19 meccs, ezen kellett tavaly osztoznia Marronénak és Caceresnek (előbbi a védelem közepén és a jobb oldalán, utóbbi Chiello helyén játszott sokszor kiválóan). És jövőre még Ogbonnának is helyet kell szorítani.
Marronét egyik felét ugyan mindenféle csereügyletekbe próbáljuk bevonni, Caceresnek pedig már tavaly is mehetnékje volt a kevés játékidő miatt (mindkettő biztosan nem megy el), ez jó hír Ogbonnának, de ettől még tény, hogy egyrészt egyértelműen a cserepadra érkezik, másrészt az elmúlt évekből kiindulva ez meglehetősen kevés játékpercet jelent majd neki.
Pedig Ogbonnát nagyon sokra tartják Olaszországban – és azon kívül is, ha hinni lehet a pletykáknak, hogy Fergusont csak a játékos 16 milliós vételára riasztotta el a megvásárlásától. A válogatott kerettagság is mutatja, hogy nem rossz játékos, az meg különösen, hogy ezt még B-ligás játékosként harcolta ki magának. Ott jobban is ment neki, az átállással viszont meggyűlt a baja: a rankingje majdnem egy egész osztályzatnyit esett a Serie A-ban, a Toro pedig bennmaradt ugyan, de csak három csapat kapott több gólt az ő 55-jüknél.
A Toro védelmének kulcsembere, amikor nem játszott, szinte mindig kikaptak (és Ventura össze-vissza variálta a csapatot, ha Ogbonna nem játszhatott). A csapat azt a 4-2-4-et játszotta, amivel Conte is próbálkozott tavalyelőtt, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy tényleg feltolták a két szélsőt csatárnak, emberünk mellől pedig fellépett a középpályások közé Glik, így Ogbonna amolyan biztosítóember volt hátul (= libero). Ezzel csak azt akartam mondani, hogy bár háromvédős rendszerben nem nagyon játszott még, a szerepkör bizonyos elemei nem idegenek tőle, és ha valóban olyan tehetséges, mint amilyennek mondják, nem lesz gondja a beilleszkedéssel. Egyébként tudom, hogy sokan úgy vannak vele, hogy fiatal védőt igazoltunk, de elárulom, hogy csak egy évvel fiatalabb Bonuccinál – majd biztos írunk egyszer egy posztot az olaszok fiatalokhoz való hozzáállásáról.
Ogbonnának annyiból nem szerencsés a helyzete, hogy egyrészt a gyűlölt városi riválistól érkezik, másrészt minőségileg nagyot kellene ugrania, ráadásul mindezt úgy, hogy nem lesz sok játékperce a beilleszkedésre. Bekerül, és egyből teljesítenie kell.
"Adide a didit, a didit nem adom"
A Juventus nem ad ki ennyi pénzt egy squad playerért, a 12 millió azt mondja, Ogbonnával komoly tervei vannak a csapatnak. Csakhogy azt egyelőre nem tudjuk, hogy mi lehet, mert Bonucci szűk két éve God mode-ban tevékenykedik, Chiello vezérünk lecseréléséről beszélni is felesleges, marad akkor Barzagli, aki ugyan valóban 32, de egyrészt a védelmünk legstabilabb tagja, másrészt a védelem jobb oldalán játszik, oda pedig egy négyvédős rendszerben még elképzelhető ballábas játékos, de a háromvédősben semmiképpen. És ugyebár jelenleg van egy nagyon sokra tartott fiatalunk (Marrone) és egy méltatlanul kevésre tartott játékosunk (Caceres), a Juventus mégis rengeteg pénzt áldozott Ogbonnára. Az talán kacsa, hogy a Napoli 18-at kínált érte, de a játékos annyira a Juvéba akart igazolni, hogy a Toro kénytelen volt 12 (+ 3 teljesítményarányos bónusz) millióért átengedni a szimpatikus szomszédnak.
Egy jópofa trivia: Caceres tavalyi autóbalesete lófasz volt ahhoz képest, amikor Ogbonna 2008 decemberében a Smartjával megcsúszott egy hídon, és a korlátot áttörve a zubogóba vágódott. Kutya baja nem lett.
