A Milannál egymás szavába vágva anyázzák Chiellinit. Nem azért, mert a szokásoknak megfelelően most is levette a pályáról Ibrahimovicot, hiszen az utóbbi évek okán ez már egy vállrándítást sem érdemel, hanem azért, mert Giorgio már annyira jó, hogy másfél hónapnyi távolságból is ki akarja venni a visszavágóról Ibrát.

Történt, hogy a győzedelmes kupameccs végén Ibra számon kérte Storarin, hogy nem jelezte önként, hozzáért a labdához (nem tisztünk eldönteni, hozzáért-e, de talán nem elrugaszkodott vélemény, hogy látta, cirka egy méterrel mellé megy a lövés), és szöglet következne. Zlatan nem a szavak embere, és mivel tartott tőle, hogy nem tudja megfelelően választékosan kifejezni rosszallását, lekevert egy pofont Storarinak. A sztori innen indul.

A Milannál egymás szavába vágva anyázzák Chiellinit. Nem azért, mert a szokásoknak megfelelően most is levette a pályáról Ibrahimovicot, hiszen az utóbbi évek okán ez már egy vállrándítást sem érdemel, hanem azért, mert Giorgio már annyira jó, hogy másfél hónapnyi távolságból is ki akarja venni a visszavágóról Ibrát.

Történt, hogy a győzedelmes kupameccs végén Ibra számon kérte Storarin, hogy nem jelezte önként, hozzáért a labdához (nem tisztünk eldönteni, hozzáért-e, de talán nem elrugaszkodott vélemény, hogy látta, cirka egy méterrel mellé megy a lövés), és szöglet következne. Zlatan nem a szavak embere, és mivel tartott tőle, hogy nem tudja megfelelően választékosan kifejezni rosszallását, lekevert egy pofont Storarinak. A sztori innen indul.

Kezdjük a tényekkel. Itt van a videó, amin látszik, hogy Ibra valóban meglegyinti a kapust, Chiellini pedig rakétasebességgel vágtázik a játékvezető felé, hogy értesítse a pofonról. Az ütés tehát tény, és mielőtt belemennénk, szögezzük le, hogy a szabályok értelmében teljesen irreleváns, mekkora a pofon, hiszen a szándékot kell büntetni. Lényegtelen, hogy kirepült-e Storai három foga, vagy csak megpaskolták a pofazacskóját, az ütés ténye büntetést érdemel. Íme a videó.

Aztán Chiellini úgy kezdte a sajtótájékoztatót, hogy reméli, készült felvétel az esetről, mert megtörtént ugyanaz, ami néhány nappal korábban Salvatore Aronicával. „Egy ilyen ütésbe nem hal bele az ember, de attól még Ibrahimovic szándéka ugyanaz volt, mint vasárnap. Ilyesmi megtörténik, amikor érzelmileg felspannolt állapotban van az ember, de a következményeket nem kerülheti el, ha következetesek, akik az ítéleteket hozzák” - tette hozzá Giorgio, mielőtt kiemelte volna, hogy a sienai kezdőből nyolcan hiányoztak, mégis lecsapták a Milant.

Ibrahomovic nagy valószínűséggel kihagyja a Juve elleni bajnokit, hiszen az Aronica-eset miatt első fokon három meccset kapott. A Milan fellebbezett, de az utóbbi évek hasonló eseteinél (Eto'o Veronában pl.) érvényben hagyták a három meccset, úgyhogy most is ez a legvalószínűbb. Ibra jó nagy kreténséget csinált, hiszen a Storarinak kiosztott legyintéssel egészen biztosan elintézte, hogy egy mégoly jóindulatú szövetség se engedje pályára a Juve elleni bajnokin, a kérdés már csak az, hogy a kupameccs visszavágójára megkapja-e a jogosnak tűnő eltiltást. Nem akarunk nagyképűnek tűnni, holott azok vagyunk, de Ibra soha az életben nem játszott még csak elfogadhatóan sem a Juve ellen, az egyetlen gólját tavaly lőtte egykori csapatának (0-2-nél), ezért igazából nem is nagyon érdekel minket, eltiltják-e, vagy ott lehet Torinóban. A Milan oldaláról érkező reakciók viszont beszédesek.

„Még csak pofonnak sem nevezném, igazából csak hozzáért az arcához, hogy jelezze, sportszerűtlen volt, amikor nem ismerte el, hogy hozzáért a lövéshez. Az egész ügy vihar a biliben, amit a Juventus-játékosok gyermeteg reakciója váltott ki.” - mondta a meccs után a Milan kapusa, Amelia. Aztán így folytatja: „Szerintem a Napoli elleni pofon sem volt durva dolog, kicsit elszabadultak az indulatok, de én nem láttam benne igazi agresszivitást.” Egyetértünk, Aronica például csak nem akarta, hogy Nocerino meghűljön, ezért oltalmazta az ádámcsutkáját tulajdon tenyerével, és Ibra is hasonló okból óvta meg a nápolyi balbunkó orcáját. Azért csak a balt, mert a jobbon akkora tömeg keletkezett, ami már megfelelő mennyiségű hőt termelt. Amelia egyébként még nem végzett: „Mindenki fél Ibrahimovictól, mert akkora darab srác, és olyan félelmetes a pillantása. Pedig jó srác, mindenkitől bocsánatot kért a nápolyi eset után.”

Aztán jött Ambrosini: „Ezek mocskos dolgok, és semmi keresnivalójuk egy sajtókonferencián. Ha Ibrahimovic bűnös, akkor meg kell büntetni, de nem szép dolog a meccs után egyből azzal kezdeni, hogy tiltsák el. Chiellini hibát követett el.” Szerintünk is, hiszen valóban helyezkedhetett volna jobban a Milan góljánál, de inkább Estigarribiát vennénk elő érte.

Ma pedig megszólalt Galliani is, aki egyből egy iskolásfiúhoz hasonlította Chiellinit, amiért egyből a tanár nénihez rohant, amikor csínytevésen kapta egy pajtását. „Láttam a felvételeket, a világon semmi nem történt. Storari százszor jobban reagálta le az esetet, mint Chiellini, akit nem is értek, hiszen ismerem régről, kifejezetten intelligens játékos. Nem is értem, hogy egy sztár, egy válogatott játékos miért jön egyből azzal, hogy videó felvételek alapján eltiltassa egy ellenfelét.”

Őszintén szólva nem könnyű állást foglalni az ügyben. Ha azt mondjuk, a szabályok értelmében tök mindegy, mekkorát ütött Ibra, a szándékért jár az eltiltás, még valaki azt találná gondolni, hogy félünk a visszavágótól. Ha viszont amellett kampányolunk, hogy játsszon csak Ibra a visszavágón, legitimáljuk a lefújás utáni viták pofonokkal történő lerendezését. Igazából nem is szeretnénk igazságot tenni, majd ti megszavazzátok itt: