Idén már új stadionban játszik a csapat, és ráadásul egyre jobban. Az új Juventus stadion egyre vonzóbb a képernyőn keresztül is, és igencsak hívogatja a szerencsétlen sorsú magyarországi juventinókat magához. Ha úgy döntünk, hogy megtesszük ezt a kb. 1000 kilométeres utat, akkor érdemes alaposan felkészülnünk. Nem mindenkinek elegendő egy hatalmas csomag óvszerrel nekiindulni, ahogy szerkesztőségünk tagjai teszik, hogy szálláshoz és meleg ételhez jussunk 1-2 izgalmas éjszakára.
Bizony, ahhoz, hogy autentikus drukkernek tűnjünk, az olasz nyelv alapjaival is meg kell ismerkednünk. Ebben segít nektek fun-tom, akinek írását olvashatjátok a továbbiakban.
Idén már új stadionban játszik a csapat, és ráadásul egyre jobban. Az új Juventus stadion egyre vonzóbb a képernyőn keresztül is, és igencsak hívogatja a szerencsétlen sorsú magyarországi juventinókat magához. Ha úgy döntünk, hogy megtesszük ezt a kb. 1000 kilométeres utat, akkor érdemes alaposan felkészülnünk. Nem mindenkinek elegendő egy hatalmas csomag óvszerrel nekiindulni, ahogy szerkesztőségünk tagjai teszik, hogy szálláshoz és meleg ételhez jussunk 1-2 izgalmas éjszakára.
Bizony, ahhoz, hogy autentikus drukkernek tűnjünk, az olasz nyelv alapjaival is meg kell ismerkednünk. Ebben segít nektek fun-tom, akinek írását olvashatjátok a továbbiakban.
Mindenkinek az életében vannak ünnepnapok. De ezzel biztosan nem mondtam újat. Nem, nem a születésnapra gondoltam, az túlságosan is tömegcikk. Mindenkinek van ugyanis (ez mondjuk új infó lehet). Viszont ki ne írná be piros betűvel a naptárába vérmérséklettől függően azt, amikor egy általa nem szívlelt személy megbotlik, majd miután belelépett egy rajzszögbe rátenyerel a forró főzőlapra, onnan pedig arccal egy habostortában landol, pont a szeme láttára? Esetleg amikor a szívből gyűlölt szomszéd vadiúj autóját legyalulja egy platós IFA? Tudjátok, hogy miről beszélek… Az ilyen napokra mindig szívesen emlékszünk vissza.
Viszont egy vérbeli Juventus drukkernek sokkal több ünnepnapja (giorno festivo) van az életben, mint másnak. Mert nekünk azok a napok is ünnepnapok, amikor a kedvenc csapatunk pályára lép és azok pedig főleg, amikor győzelemmel jön le onnan. Plusz még azok persze, amikor kikap a Milan és az Inter… Az olyan klubtörténeti ünnepnapokról már nem is beszélve, amikor megszárad a tinta Amauri Carvalho de Oliveira (ismertebb nevein: a falábú brazil, loboncos botlábú, a kolonc, de néhányan – egyre kevesebben - Amauri-nak is nevezik) elszerződési papírján. Aki nem tudná, hogy kiről van szó, íme egy fotó arról, ahogy a legtöbbet láthattuk:
Egy igazi szurkolónak azonban (sostenitore (il)) fel kell vennie az olasz meccsek ritmusát, hangulatát. Ehhez elengedhetetlenül szüksége van a legkülönfélébb szófordulatok és káromkodások elsajátítására, mert hát valljuk be, jól esik egy-egy elpuskázott helyzet után kimondani a bennünk megfogalmazódott gondolatokat. Ha magyarul már mennek a szükséges szavak, szóösszetételek és komplexebb kifejezések, akkor ideje egy újabb szintre lépni, s megtanulni olaszul is úgy beszélni, mint egy igazi drukker. Itt szögezném le, hogy ezen sorok szerzője sosem tanult olaszul, így veletek együtt ismerkedik meg az igazi olasz focidrukkerek szavajárásával (ebben segítségemre lesz többek között a Vigyázz, olasz! című szlengszótár). Az itt felbukkanó kifejezéseket használjuk bátran, a következményeket pedig viseljük méltósággal.
A figyelmesebb olvasók felfedezhettek néhány alaposan elrejtett olasz kifejezést az eddigi szövegben. Nem árulom el, hogy kettő mennyi van, de akik mindet megtalálják és beküldik a szerkesztőség címére (amit szintén nem árulok el), dedikált meztelen fotókat nyerhetnek a Bianconeri blog főszerkesztőiről.
Kezdjük tehát az ismerkedést a legalapvetőbb szóval, amit minden olasz asztalosnak tudnia kell: pino (fenyőfa). Bocsánat, ezt egy másik cikkhez akartam írni. Na szóval. Először vegyünk át néhány alapvető dolgot. Ha netán Olaszországban kitévednénk egy stadionba, ahol aznap véletlenül épp futball-mérkőzést játszanak, a pénztárnál szembesülhetünk az alábbi felirattal: „biglietti esauriti”, azaz minden jegy elkelt. Az első mondat, ami ilyenkor eszünkbe juthat nem más, mint a „Vado a cambiare l’acqua al merlo”. Magyarul: megyek brunyálni. Lehetséges, hogy néhányatoknak a „cazzo” (azaz b+) jut először eszébe, de ezt kevésbé tartom valószínűnek.
Miután végeztünk a wc-ben, a stadion előtt jegyüzérre bukkanhatunk, akinél véletlenül van néhány eladó jegy a meccsre. Amikor már majdnem megtörténik az üzletkötés, kiderül, hogy át akar verni minket és dupla/tripla áron akarja ránk sózni a belépőt. Jó magyar szokás szerint, miután alaposan végigmértük az illetőt, próbáljunk meg haverkodni vele. A „Vuoi bere qualcosa?” azaz „Nem innál valamit?” - kérdés evidensnek tűnik, szemben a „Vai a farti fottere!” - kifejezéssel, melynek jelentése: „Elmész te a jó édesanyádba!”. Legyünk őszinték: hamarabb eszünkbe jut ebben a szituációban a „Questi pantaloni sono alla moda” (Ez a nadrág nagyon divatos) mondat, mint sem hogy azt mondanánk: „Figlio di puttana!” (köcsög). Ugye így van?!
Ha sikerült bejutnunk (a meccs időpontjában) a stadionba, nagy tömeggel fogunk találkozni. Nagy tömegben pedig bátran elereszthetünk egy szellentést, hiszen úgy sem fog kiderülni, hogy mi voltunk a biológiai tömegpusztító fegyver forrása. Ha mégis szorulna a hurok, jól jöhet a „Chi ha scorreggiato?” (Ki fingott?) kérdés. Ezzel elterelhetjük magunkról a gyanút.
De hogy valami újat is tanuljunk, nézzük, hogyan buzdítják a csapatukat az olaszok. Meglepő lehet, de az itthoni szokásokhoz hasonlóan náluk is bevett szokás a „Hajrá (csapatnév)” formula, így pl. sokat kiabálják azt, hogy „Forza Juve!”. Mivel ezt eddig nem tudtuk, így most mindenki vegyen elő egy papírt és tollat, majd írja le százszor, hogy rögzüljön. A félreértések elkerülése végett: nem a „rögzüljön” szót kell leírni százszor, hanem azt, hogy „Forza Juve!”.
Ügyelni kell viszont arra, hogy milyen mondatokat tanulunk meg olaszul, amiket aztán a meccs alatt szeretnénk kamatoztatni. A Juventus – Milan meccsen pl. a Juve B középben ülve nem a legjobb barátkozós/ismerkedős mondatnak számít – még ha annak is tűnik - a Quando parte il treno per Milano? (azaz Mikor indul a vonat Milánóba?).
Ha egy-egy kedvenc játékosunk látványától elragadna a hév, figyeljünk oda, hogy milyen szavak/mondatok hagyják el a szánkat. Ne használjuk fel ilyenkor az összes, kompletten megtanult mondatot! A „Ho una gran voglia di baciarti” kiabálása egy férfi szurkolótól a férfi játékos felé félreértésekre adhat okot. Jelentése ugyanis: „Annyira vágyom arra, hogy megcsókolhassalak”. Ugyanígy döbbent arcokra számíthatunk, ha a „Abbiamo fatto sesso” (Szexeltünk), vagy az „Abbiamo trombato come ricci” (Akkorát keféltünk, mint a ház) kifejezéseket alkalmazzuk a „Del Piero facci sogniare!” (Hajrá Del Piero!) helyett.
A mérkőzés közben kimaradó égbekiáltó helyzetnél egy átlagos szurkolónál jelentkezhet a pressione alta, azaz a magas vérnyomás. Legtöbbünknek ilyenkor az első nyelvünkre jövő szó lehet a „cazzarola” (jelentése: hűha, ejha, mi a fene!). Nem tudom azt az élethelyzetet elképzelni, hogy ilyenkor azt mondjuk: „Che cappella!” (Hogyan lehetett ezt így elb…ni?!), vagy azt, hogy „Ma che cazzo fai, coglione?! (Mi a fa..t csinálsz, te barom?!).
Hátvédünk szerencsétlenkedése közben mondogathatjuk azt, hogy „É stata una gran bazza!” (Nagyon jó vétel volt!), ahelyett, hogy „Tira quella cazzo di palla!” (Rúgd már előre azt a kib…ot labdát!). Kulturáltabbnak tűnik a mérkőzés közben játékosaink, esetleg a játékvezető felé azt kiabálni, hogy „Mi piace la torta” (Szeretem a tortát), semmint azt, hogy „Arbitro bastardo!” (Hülye állat!), vagy azt hogy „Sei un coglione!” (Te barom állat!), netán azt, hogy „Arbitro cornuto!” (Hülye bíró!). Ezt azért mindenki beláthatja…
Ha csatáraink valamelyike (pl. Vucinic) véletlenül felbukkanna a kapu előtt, de a gólszerzés helyett a cselezési tudományát fitogtatná, nyugodtan helyettesíthetjük a „Cazzo, tirala in porta!” (Rúgd már rá te f..z!) - mondatot a „Si fermi qui, per favore” (Itt álljon meg kérem!) -felszólítással. Ha ez a csatár csodával határos módon bele is botlana a labdába és gólt rúgna (néhány havonta / félévente egy-egy alkalommal), ne dorgáljuk őt le az „Ah, finalmente!” (Na végre!) - gondolatunkkal, hanem bíztassuk inkább az „É stato un goal spettacolare!” (Csodálatos gól volt), vagy a „Ha giocato da Dio.” (Fenomenálisan játszott) mondatokkal.
Miután győzött a csapat és megnyugodtunk, félretehetjük a szleng-tudásunkat, és néhány szalonképesebb mondattal is elkápráztathatjuk a hallgatóságot. Viszont a mérkőzés lefújásának pillanatában furcsának tűnhet szurkolótársaink gyűrűjében azt harsogni, hogy „Vorrei la sveglia alle sette” (Hét órakor kérném az ébresztést), az „É stata una partita fantastica!” (Fantasztikus meccs volt!) helyett.
A fenti alapvető mondatok kombinált alkalmazásával könnyen az olasz lelátók központi figurájává válhatunk, persze csak akkor, ha ez a célunk. Aki pedig alkalmazta az eddig felsorolt összes káromkodást, büszkén mondhatja el magáról a „Da dove viene?” (Honnan jön?) -kérdésre azt, hogy „Fa dei metri!” (Na húzzál el!) „Vengo dall’Ungheria” (Magyarországról jövök).
Fine (vége)
