Ha erről nézem, még veretlenek vagyunk, ha arról, akkor egy újabb elkerülhető pontvesztésen vagyunk túl. Ha erről nézem, Matri két gólja örvendetes, ha arról nézem, Chiellini két szarvashibája újabb kérdőjeleket vet fel ifjú közgazdászunkkal kapcsolatban. De bárhonnan is nézzük, eléggé felcseszett miket a tegnapi eredmény. Összeszedetlen gondolatok a Juve-Genoa meccsről.
Ha erről nézem, még veretlenek vagyunk, ha arról, akkor egy újabb elkerülhető pontvesztésen vagyunk túl. Ha erről nézem, Matri két gólja örvendetes, ha arról nézem, Chiellini két szarvashibája újabb kérdőjeleket vet fel ifjú közgazdászunkkal kapcsolatban. De bárhonnan is nézzük, eléggé felcseszett miket a tegnapi eredmény. Összeszedetlen gondolatok a Juve-Genoa meccsről.
Ha a világ nagy kérdései felől közelítünk, nem lettünk okosabbak: nem jutottunk ahhoz közelebb, hogy az optimizmus, vagy a pesszimizmus a helyes a jelenlegi helyzetünkben. Az elmúlt kész két szezon megtanított minket arra, hogy jó, ha óvatosak vagyunk a csapat értékelésével kapcsolatban: bármikor jöhet egy összeomlás, amikor még a Zalaegerszeg ellen sem tudunk győzni. Itt nem tartunk, de túl sok a döntetlen, túl bizonytalan a védelem, és Chiellini vagy Kraszics jelenlegi formájukban egyaránt túl használhatatlan. De persze azt is láttuk tavaly és tavalyelőtt, hogy bárkit meg is tudunk verni.
A kiemelten kritizáltak közül Chiellini például tegnap De Cegliét idézte, és megerősítette, hogy továbbra sincs balhátvédünk. Nem tudom, mi lehet vele, de én hajlok arra, hogy bár nem egy igen jó meccse volt már a Juventus mezében, Chiello alapvetően mégis csak egy közepes játékos, jó fizikai adottságokkal...
Komoly kritika jár Vucsinicsnek is, aki esetében a múltkor (a Milan elleni meccs után) is közösségünk egymás torkának esett, és gyengéd csipkelődés helyett egy igazi verbális szado-mazo partit produkáltunk a levlistán. Most ilyen nem volt: a kollektíva minden tagja egyetértett abban, hogy Mirko tegnap botrányos volt. De nem ő volt az egyetlen gyenge balkáni a pályán: Kraszics esetében Dino úgy fogalmazott, hogy beállításával a Juventus emberhátrányba került. Márpedig Dino nagyon okos, szóval jobb, ha hiszünk neki.
Régi sportújságírói közhely (amivel nem egy szakértő is rendszeresen felfedezi a spanyolviaszt), hogy nem elég a rangadókon jól szerepelni, a kis és közepes csapatok ellen is hozni kell a meccseket. És persze otthon lehetőleg minden meccset hozni kellene. Eddig ebben nem nagyon léptünk előre - bár egyes optimista vélemények szerint tavaly a 93. percben elbuktuk volna a meccset. Na, ja van ahonnan ez a pohár is félig telinek látszik. Mindenesetre a Genoa második gólja megforgatta bennünk a kést. Ráadásul a végére úgy tűnt, hogy a Juve erőnléti problémákkal küzd - ezt eleget láttunk tavaly és tavalyelőtt. Persze - ha valóban léteznek ezek a problámák - elég furcsa, ha a Serie A kupaszereplés nélkül olyan megterhelő egy igencsak bő keretű Juvénak, hogy már október végén fáradtak a játékosok.
Eddig játszottunk 7 meccset, 3 győzelem és 4 döntetlen a mérleg. A Lazio és az Udinese győzelme miatt visszacsúsztunk a harmadik helyre (ami amúgy teljesen elfogadható lenne az év végén). A játékkal alapvetően csak a Parma, a Milan és a Bologna ellen lehettünk elégedettek. Meglehetősen jó sorsolásunk volt, ami alapján az sem lett volna döbbenetes, ha minden meccset hozunk. Jó, persze ez irreális elvárás lett volna, de azért nem lenne rossz, ha mondjuk az elmúlt két meccset hozzuk. A Milan és az Inter még mindig mögöttünk vannak, de lassan összeszedik magukat - ideje hát elkezdeni győzni. Motivációként itt van hát a csapatnak egy igazi győztes:
Itt meg az elmaradhatatlan összefoglaló, a minősége nem a legjobb, de kézzel rajzoltuk a szerkesztőségben, azért lett ilyen:
