bntemp

bntemp

Elloptam a bejegyzésemet

2011. március 01. - s4tch

Idő hiányában egy rafinált trükkhöz folyamodtam: egy, a másik blogomban már korábban megjelent múltidézőt elloptam. Magamtól. Ott ezt akkor kb. 20-an olvashatták. Most legalább 200-an fogják, tehát minimum 180 embernek újdonság lesz ez az írás. Juve-Milan, 1994-ből.

Idő hiányában egy rafinált trükkhöz folyamodtam: egy, a másik blogomban már korábban megjelent múltidézőt elloptam. Magamtól. Ott ezt akkor kb. 20-an olvashatták. Most legalább 200-an fogják, tehát minimum 180 embernek újdonság lesz ez az írás. Juve-Milan, 1994-ből.

1994. október 30., Serie A, 8. forduló:
JUVENTUS-MILAN 1-0 (1-0)
Torinó, 25.125 fizető néző, 35.306 bérletes. Vezette: Collina (Viareggio) 7.
Juventus: Peruzzi 6.5 – Ferrara 6, Fusi 6.5, Kohler 6.5, Orlando 6 - Di Livio 7 (72' Tacchinardi 0), Sousa 6 (89' Porrini 0), Conte 6.5 – Vialli 6, Baggio 6.5, Ravanelli 6. Edző: Lippi. Kispad: Rampulla, Torricelli, Del Piero.
Milan: Rossi 6.5 – Tassotti 6, Costacurta 5.5, Baresi 6.5, Panucci 5.5 - Donadoni 5 (58' Stroppa 0), Albertini 6, Desailly 6, Gullit 5 - Boban 5.5 (58' Massaro 0) – Simone 5. Edző: Capello. Kispad: Ielpo, Galli, Lentini.
Gól: Baggio a 43. percben.
Sárga lap: Di Livio, ill. Costacurta, Tassotti és Stroppa.
Szögletarány: 7-2.
Kapuralövés: 3-5.
Kaput elkerülő lövés: 3-6.
Szabálytalanság: 21-18.
Lesek aránya: 5-11.
Doppingvizsgálat: Porrini és Torricelli, ill. Tassotti és Boban.

„A Juventus örömujjongása” – szólt másnap a La Gazzetta dello Sport a 3. oldalon. A torinóiak megnyerték a rangadót, és egyre mélyebbre taszították a Milant. A találkozó nem hozott szép játékot, helyzet alig alakult ki, egyetlen mozdulat – Di Livio parádés beadását követően Baggio fejese – döntött. A Juventus csapatkapitányának ez volt a 104. gólja a klub mezében, ezzel pedig utolérte Platinit az örökranglistán: „Négy éve futballozom itt, és sikerült beérnem Platinit, aki egy igazi példakép. Az ő korában még más volt a foci, ma már gyorsabb és keményebb, mint akkoriban. Nem állok meg 104 gólnál, meg fogom előzni őt. Hogy meghosszabbítom-e a szerződésemet? Jól érzem itt magam, de csak ismételni tudom Bettegát: később beszéljünk erről. Ma úgy játszottunk, ahogy Lippi kérte tőlünk: felszabadultan. Igaz, én mindig ezt mondom, Önök is emlékezhetnek: bátran kell focizni. Ma azt csináltuk, amit korábban a Milan is: letámadtunk ls tökéletesen alkalmaztuk a lescsapdát. Nem hiszem, hogy az ellenfelünk krízisben lenne. Természetes, hogy ha nem jönnek az eredmények, azt mindenkinek nehéz feldolgozni. Továbbra is tartom, hogy a Milan a legjobb csapat. Hogy ez a győzelem lenne a fordulópont? Nehéz erre válaszolni, hiszen olyan hosszú még a szezon. Az biztos, hogy ma jól teljesítettünk, boldoggá tettük a szurkolóinkat. Ha így folytatjuk, olyan nagy baj nem lehet a jövőben. Most következik a kupavisszavágó a Maritimo ellen, aztán pedig a torinói derbi, fontos, hogy ne dőljünk hátra, ne kényelmesítsen el minket a mai siker.” Gianluca Vialli igazi harcosként küzdött: „Bizonyítottuk, hogy milyen jó a hozzáállásunk. Lőttünk egy gólt, és törekedtünk arra, hogy ne álljunk meg egynél. Ez a híres győztes mentalitásunk. Megismétlem, amit már korábban is mondtam: a Juventus igazán egy jó csapat ellen tud remekül játszani.” Umberto Agnelli, a tiszteletbeli elnök: „Nagyon tetszett Baggio fejesgólja, valamint Vialli játéka is. De a támadójátékkal amúgy is elégedett vagyok. A Milan nagy csalódást okozott. Nem tudom, hogy véget ért-e egy korszak, de az biztos, hogy a gond a fejekben van. A scudettóért folytatott harc nyitott, három-négy csapat, köztük a Juventus is ott van a várományosok sorában.” Roberto Bettega: „A szurkolók az első perctől kezdve óriási lelkesedéssel buzdították a játékosainkat. Vialli remek volt, de a többiek is. Hogy véget ért e a mítikus Milan-korszaka? Nem tudom, én csak abban bízom, hogy a Juventusé most kezdődik. Célunk-e a scudetto? Nem tudok olyan Juventusról a klub történetében, amelynek ne ez lett volna a célja.”

Rossi rosszat sejt.

Marcello Lippi sajtótájékoztatója:

„Nagyon örülök, három okból kifolyólag is: elsősorban az eredmény, másrészt a játékunk, harmadrészt a tabellán való előretörésünk miatt. Jó mérkőzés volt, mert végig gólratörően játszottunk, végig a győzelem lebegett a szemünk előtt. A Milan legyőzésével megmutattuk, hogy nem kell lemondanunk a terveinkről.
-Mi az, amelyet még az eredményen kívül kiemelne?
-Javuló formában vagyunk, ebben a hitemben ma megerősített a csapat. Egy újabb lépést tettünk előre. Koncentráltak és magabiztosak voltunk, nem engedtük, hogy – tanulva az utóbbi meccsekből – az ellenfelünk sok veszélyes helyzeteket alakítson ki. Ami a legfontosabb: a mi játékunk uralta a mérkőzést.
-Ön szerint krízisben van a Milan?
-Nekem nem úgy tűnik. A megszokott arcukat mutatták, stabil védekezés, mozgékony középpálya, és számos taktikai variációt felvonultató támadójáték. Hol Simone és Gullit támadott, hol Stroppa és Massaro.
-Az első félidőben csupán egyszer találták el a Milan kapuját, igaz, az gól lett.
-Valóban, de sok helyzetünk akadt, sorra jöttek a beadások, gyakran csak szögletre tudtak menteni.
-A Milan kiszállt a bajnoki címért folytatott küzdelemből?
-A hárompontos rendszerben hamar felzárkózhatnak.”

A Milan háza táján állt a bál. Capello borzasztóan idegesen nyilatkozott: „Négy idegenbeli mérkőzés, és mindössze egy pont. Ilyen még soha nem történt velünk, hihetetlen. A Juve agresszívebb volt, bár mi sem játszottunk rosszul. Az első félidő végén Gullit megszerezhette volna a vezetést, erre az ellentámadásból ők találtak be. Tudják, hogy mennyire becsülöm Baggiót, hogy milyen sokra tartom őt. De akkor sem szerezhetett volna ilyen gólt! A védelem csak állt, nézte, ahogy teljesen szabadon befejeli a labdát a kapuba. Óriási hiba, óriási figyelmetlenség. Ilyen nem történhetne meg. A mai vereség 110 százalékig a mi hibánk. Ez a Milan nem az, aki az előző években volt. Az a másik Milan megfordította volna a mai meccset.” Capello a mérkőzés után edzőtáborba rendelte csapatát… Ruud Gullit tehetetlen volt: „Értsék már meg: nem vagyok csatár. A támadót ne bennem keresse a Milan. Igaz, még így is én vagyok a házi gólkirály. Igaz, csak két góllal, de ez van, senki nem lőtt nálam többet.” A Milan-drukkerek háborút indítottak Capello ellen. Galliani klubelnök védelmébe vette az edzőt: „Azt az embert bántják, akivel a Milan mindent megnyert az elmúlt három évben. Most pedig néhány rossz meccs után rázúdul a népharag. Ha nyersz, te vagy a hős, de ha veszítesz… Elkényeztetett minket a csapat, ahhoz szoktunk hozzá, hogy évente egy-két vereség csúszik csupán be. Egy nagyszerű Milant akarunk építeni, amelynél minden fogaskerék tökéletesen működik. Hét éve sikerült kialakítani egy ilyen gárdát. Ma már talán megöregedett a keret. Még nem mondtunk búcsút a scudettónak, de ha így folytatjuk, akkor hamarosan megtehetjük. Azt hittük, hogy a Padova elleni vereség után Capello összeszedte a csapatot, de mégsem, tévedtünk.” Albertini elismerte az eredmény jogosságát: „Megérdemelten győzött a Juventus, nálunk szinte semmi nem működött, csalódottak vagyunk.” Costacurta egy érdekes dologgal magyarázta a gól megszületését: „Amikor jött a beadás, valaki azt mondta nekem, hogy „Hagyd!”. Azt hittem, hogy Rossi szájából hangzott el. De nem - Baggio volt az.”

Győzelmével a Juventus a második helyre lépett előre, a Milan pedig visszacsúszott a tizenegyedikre.

A bejegyzés trackback címe:

https://bntemp.blog.hu/api/trackback/id/tr988239342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása