Az olasz futball két gusztustalan kelését valahogy egy városba terelte a balsors (nem csoda, hogy Milánóban is többen szurkolnak a Juventusnak, mint a két szerencsétlen nyomoroncnak). Mivel a hétvégén az Inter után a Milan agyába véssük bele, hogy mi nem tudunk olyan szarok lenni, hogy az igazi söpredékkel ne bánjunk el, az egész hetet a Milan elleni rangadóra való gyűlölködő felkészülésnek szánjuk. Felidézzük a múltat, aminek a jelenre gyakorolt hatásaként akkor is többszörös bajnokok leszünk a Milannál még legalább egy évtizedig, ha Berlusconi nemcsak a háttérből irányítja az olasz futballt, hanem bírói ruhát öltve a pályán is az övéi segítségére siet. Jó hétfő reggelt mindenkinek, hajtás után bőnyálas fröcsögés erős idegzetűeknek.

Az olasz futball két gusztustalan kelését valahogy egy városba terelte a balsors (nem csoda, hogy Milánóban is többen szurkolnak a Juventusnak, mint a két szerencsétlen nyomoroncnak). Mivel a hétvégén az Inter után a Milan agyába véssük bele, hogy mi nem tudunk olyan szarok lenni, hogy az igazi söpredékkel ne bánjunk el, az egész hetet a Milan elleni rangadóra való gyűlölködő felkészülésnek szánjuk. Felidézzük a múltat, aminek a jelenre gyakorolt hatásaként akkor is többszörös bajnokok leszünk a Milannál még legalább egy évtizedig, ha Berlusconi nemcsak a háttérből irányítja az olasz futballt, hanem bírói ruhát öltve a pályán is az övéi segítségére siet. Jó hétfő reggelt mindenkinek, hajtás után bőnyálas fröcsögés erős idegzetűeknek.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi lenne a Milannal, ha nem az ország miniszterelnöke lenne a klub tulajdonosa. A 80-as totóbotrányban tetten ért csapatot akkor kizárták, és ha a pedofil bűnöző saját magára is kötelező érvényűnek tekintené az ország törvényeit, akkor bizony a Milant visszaesőként a Serie C2-be kellett volna száműzni 2006-ban. Azaz 2009-ben kellett volna csak legkorábban visszajutnia, de hát ez nyilván nem volt lehetséges, és ennek elkerüléséhez csak annyit kellett tennie Berlusconinak, hogy az ítélethirdetés előtt közölte, a Mediaset visszatartja az egész éves tévéközvetítési díjakat, ha kizárják a Milant. Mindez annak ellenére, hogy a lehallgatott beszélgetések legdurvábbja egy a klubhoz tartozó technikai vezető szájából bukkant fel, amikor egy partjelzővel üvöltött a telefonba, hogy „ha a Milan támad, lent marad a zászlód, különben be lesz törve a fejed!”

A tavalyi év minden idők egyik legrosszabbja volt a Juventusnál, ami a szemétsöprés tekintetében azt jelentette, hogy csak az Intert csaptuk meg a két nyamvadék közül. Idén sem sokkal jobb a helyzet, botrányos, amit a csapatunk a pályán művel, de úgy illik, hogy a szép hagyományokat még az ilyen szezonokban is fenntartsuk. Ennek örömére idegenben már megcsaptuk a Milant, amely már akkor is azt gondolta magáról, hogy nagycsapat, pedig hát...

És hogyan? Hát úgy, hogy a létező legszarabb felállásban játszott a védelmünk (Motta-Bonucci-Legro-Pepe), és a meccs végén így nézett ki a kispadunk: Costantino, Sørensen, Giandonato, Giannetti. Hát akkor most mi a franctól kellene tartanunk?

Még annyit szeretnénk mondani, hogy aki ismer minket, az tudja, hogy pártoljuk a másságot, és elfogadóbbak vagyunk, mint egy LMP kongresszus, de ami sok, az már nekünk is sok.