Massimo Moratti egyetlen mondata, amelyre sok év távlatából is boldogan tekinthetünk vissza.  Egy olyan mondata, amely új korszak eljövetelét hozta - bár akkor ezt még nem is lehetett sejteni. Ha másképpen hangzik el ez a mondat, akkor talán az olasz labdarúgás utóbbi másfél évtizede is másképpen alakul.

Massimo Moratti egyetlen mondata, amelyre sok év távlatából is boldogan tekinthetünk vissza.  Egy olyan mondata, amely új korszak eljövetelét hozta - bár akkor ezt még nem is lehetett sejteni. Ha másképpen hangzik el ez a mondat, akkor talán az olasz labdarúgás utóbbi másfél évtizede is másképpen alakul.

1996. május 8.: Massimo Moratti az újságírók előtt áll. Szólásra nyitja a száját. Fontos bejelentést készül tenni. Talán kissé csalódott, talán annyira nem is érdekli - ekkor még nem tudja, hogy mit veszített. És akkor az Inter elnöke kiböki: "Zidane a Juventushoz szerződött."

"És? Mi köze volt ennek Morattihoz?" - tehetnék fel az olvasók a kérdést 15 évvel később. Hát az, hogy Massimo Moratti egyik fő célpontjának tekintette Zidane-t, de végül május elejére az Inter lemondott róla: Djorkaeff mellett döntött. Elébe ment az eseményeknek, ugyanis Zidane ekkor még nem írt alá semmilyen megállapodást a Juvéval.

A Bordeaux-Bayern München (1-3) Uefa Kupa-döntő másnapján az olasz újságok bőségesen foglalkoztak Zidane-nal. A teljesítménye a németek ellen nem volt az igazi: látták benne, hogy jó képességű, de nem látták benne az igazi klasszist. Marco Ansaldo  olasz sportújságíró így vélekedett róla május 16-án: "Nem helyettesítheti Paulo Sousát, hiszen nem védekező középpályás, viszont nem is igazi szervező." Az újságíró is rúghat luftot, igaz, ez - utólag már - bántóan nagynak tűnik.

A Bordeaux elnöke eközben őrjöngött: "Az összes játékosunknak - így Zidane-nak is - élő szerződése van. Maradni fognak. A Juventus vezetői keselyűként viselkednek: a kupadöntőnk előtt pár nappal keresik meg a focistáinkat."

A Juventus már az Ajax elleni BL-döntőre készülődve bonyolította a tárgyalásokat, így értelemszerűen a meccs mindent felülírt - de azért a hírek foglalkoztak Zidane-nal. Gianni Agnelli egy interjúban így nyilatkozik róla: "Nem ismerem őt, de Platini óriási lelkesedéssel beszélt nekem róla. Egy visszahúzódó klasszis." Aztán ez a visszahúzódó klasszis másnap már egy hosszabb interjút ad a La Stampának:

"-Elfogadja a Juventus ajánlatát?

-A második olasz klubról van szó, bolond lennék nem elfogadni.

-A második?

-Úgy értem, hogy a táblázaton a második a Milan mögött, meg a franciák között is a Milan a népszerűbb. Nálam viszont a Juventus mindent visz, Platini is itt játszott, imádom ezt a klubot. Egy újabb francia, aki viselhetné a 10-es mezt a Juvéban - ez rettentően motivál engem.

-Beszélt már a Bordeaux elnökével?

-Igen, már beszéltem vele a jövőmről. Szerződést köt ide, ha nem engednek el, akkor nem tudok mit tenni. De ő is tudja, hogy előbb-utóbb külföldre távozom.

-Afflelou elnök úr azt mondja, hogy bárkivel hajlandó tárgyalni, kivéve a Juventust.

-Ez probléma, mert engem pont a Juventus akar szerződtetni...

-Mikorra kell rendeződnie a helyzetének?

-Legkésőbb jövő hét csütörtökre kellene valami megoldás, mert utána utazom el a válogatottal.

-Egy nappal korábban játszik a Juve az Ajax ellen a BL-döntőben. A meccs kimenetelének lesz jelentősége az esetleges szerződtetése szempontjából?

-Számomra aztán ez nem oszt, nem szoroz. Nézni fogom a meccset, és remélem, hogy győz a Juventus. Nem csak azért fogok nekik drukkolni, mert én talán odaigazolok, hanem azért is, mert számomra az olasz labdarúgás az etalon. Aztán jön a spanyol. A Juventus jobb focit játszik az Ajaxnál, azt tippelem, hogy 1-0-ra nyer.

-Azzal számol, hogy mindenki Platinihez fogja önt hasonlítani?

-Érkezésem egyik célja, hogy Michel nyomdokaiba lépjek. Nem szabad ettől megijednem. Különböző a stílusunk, bár engem is klasszikus 10-esnek tartanak. Ő gólratörőbb focista volt, én inkább gólpasszokat adok.

-Pedig a Bayern ellen kifejezetten ékként játszott. Legalábbis egyáltalán nem védekezett. Sokan azt mondják, hogy nem nagyon szereti a harcos focit.

-Ha kell, akkor tudok harcolni, de az én világom a labda körül forog. Azt rúgom, nem pedig az ellenfél lábát.

-A múltkor Platini keserűen megjegyezte, hogy az olasz foci ma már inkább az olyan atlétáknak való, mint Desailly, és a pengésebb focisták nem nagyon élnek meg ott.

-Majd meglátjuk, hogy ki lesz sikeresebb: ő vagy én. Van ebben egy kis ellentmondás, ha belegondolok abba, hogy Del Piero önöknél most a legünnepeltebb labdarúgó.

-Ha már Del Pieróról beszélünk: nem lesznek egymás útjában a pályán?

-A játéka lenyűgöz engem: ő, Ravanelli és Deschamps a legmeghatározóbb a Juventusban. Nem tudom még, hogy pontosan milyen poszton játszanék, korai erről beszélni. Ha leigazolnak, akkor ott fogok játszani, ahova az edző tesz, ebből nem csinálok problémát. Azért is szeretnék Torinóba szerződni, mert sokkal közelebb van a szülővárosomhoz, Marseille-hez, mint Bordeaux. Ráadásul azt mondják, hogy ideális hely a gyermekemnek.

-Akit Enzónak hívnak, Francescoli után. Ha jól tudjuk.

-Nem: Enzo Ferrari után neveztem el."

Közben Barcelonából távozik Johann Cruyff, aki keményen kritizálta a klubot, mert  az nem volt képes leigazolni Zidane-t.

A Juventus május 22-én megnyerte az Ajax elleni BL-döntőt, aztán a híreket Vialli távozása uralta. Néhány kósza híren kívül nem sok információ érkezett Zidane átigazolásáról.

1996. május 30-án aztán megtörtént az aláírás: Zidane a Juventushoz került, aztán napokkal később a francia válogatott megkezdte szereplését az angliai EB-n: mérsékelt sikerrel. Harmadikok lettek ugyan, de tompa focit mutattak be, és hát Zidane sem remekelt. 1996. július 3-án Zinedine Zidane-t hivatalos sajtótájékoztató keretében bemutatták Torinóban:

A játékos azzal kezdte, hogy megnyugtatta Gianni Agnellit, aki az EB-n nyújtott teljesítménye után kritikával illette őt: "Agnelli úr nyugodt lehet, többet nem az Angliában látott Zidane-hoz lesz szerencséje. Tisztában vagyok a képességeimmel, és tudom, hogy sokkal jobb vagyok annál, mint amit az Európa-bajnokságon láthatott tőlem. Tudom, hogy sosem leszek olyan, mint Platini, de szeretném, ha a játékstílusom minél inkább megközelítené az övét."

Roberto Bettega arról beszélt, hogy miért Zidane-t választották: "Djorkaeff és ő volt a két kiszemelt. Azért döntöttünk mellette, mert Djorkaeff már egy kész focista, mi viszont hosszú távra tervezünk. Ezért van tehát itt Zidane, ezért került ide Boksic, Montero és Vieri, valamint ezért maradt Tacchinardi, Porrini és Pessotto is."

Zinedine Zidane juvés pályafutása - de talán minden csele - külön könyvet érdemelne. Torinóban sem kezdett igazán jól, azonban októbertől - az Inter elleni szenzációs gólját követően - szárnyalni kezdett (Deschamps 1996 nyarán azt mondta róla, hogy nem lesz könnyű a beilleszkedése, és nagyjából októbertől várható tőle az, amire valóban képes). A szárnyalás két egész éven keresztül tartott, és ha annak idején a Juventus megnyeri a müncheni és az amszterdami BL-döntőjét, akkor talán Zidane úgy vonulhatott volna be a klubtörténelembe, mint a valaha volt legjobb légiós. Sokak szerint így is ő volt az.