Szóltunk. Szóltunk, hogy nem kéne. Nem kéne ugyanúgy kezdeni, ahogy tavaly. De még egy picit talán szarabbul. Nem hallgattak ránk. A Bajnokok Ligája titkos esélyeseként emlegetett (na jó, azért ritkán emlegetnek így minket) csapat jelenleg közelebb áll az Európa Ligához, mint a továbbjutáshoz. Két meccs után korai temetni, de rettegni jó!

Szóltunk. Szóltunk, hogy nem kéne. Nem kéne ugyanúgy kezdeni, ahogy tavaly. De még egy picit talán szarabbul. Nem hallgattak ránk. A Bajnokok Ligája titkos esélyeseként emlegetett (na jó, azért ritkán emlegetnek így minket) csapat jelenleg közelebb áll az Európa Ligához, mint a továbbjutáshoz. Két meccs után korai temetni, de rettegni jó!

A forgatókönyv a lassan már szokásosnak mondható: hátrányba kerülünk, majd kicsit felpörgünk, végül meglepetésszerű fordítás következik be.

Igen ám, csak most a fordítás tiszavirág életű volt, ami azt jelentette, hogy ismét leadtunk 2 pontot.

Ami fáj. Fáj, mert a Galatának nem voltak igazán veszélyes helyzetei. A gól Bonucci kacagtatóan nagy hibájából született, az egyenlítés pedig amiatt, hogy Isla elfelejtett hátrajönni védekezni. Hát mi a fasz van veletek? Kérdezhetnénk, ha nem lennénk elegáns úriemberek.

A csapat a legerősebb felállásban kezdett, ezzel nem volt probléma. Vucsinics sérülése sem nevezhető hatalmas érvágásnak, hiszen a helyére beállt Q először megcsinálta az egyenlítéshez vezető tizenegyest, majd befejelte a vezető gólt. Tehát jól, és meggyőzően állt be. Isla pedig az első félidőben szintén igyekvően játszó Lichti helyére állt be (szintén sérülés miatt kellett lecserélni - a Milan ellen egyikük sem fog játszani valószínűleg), és ő sem játszott rémesen, hibája viszont gólt ért (Chiellinit pedig simán lefejelte Drogba). Ahogy Bonuccié is - itt pedig elgondolkodhatunk, vajon miként lehet az, hogy idén néhány meccs alatt két, korábban igen jól, szinte hibátlanul játszó védőnk hozott össze fájdalmasan amatőr, gólt érő elbaszást.

^{Innen látszik igazán, micsoda hatalmas hiba volt. Helyzet nélkül, a semmiből. A Galatának eszébe sem jutott támadni. Az első egy perc jól átadja a közönség hangulatát is: nyugi van, megvagyunk.}

Az első félidő első része azzal telt, hogy azon gondolkodtam, vajon Kassai tényleg balfasz, vagy csak juventínóként érzem így? Aztán rájöttem, mindegy, hiszen amúgy is állati szarul játszunk. A Galata megfelelő felfogásban lépett pályára, mi pedig nem nyomtuk le őket különösebben. Szar volt a játék, de nem volt benne az, hogy a Galatának kéne vezetnie.
A félidei beszéd meghozta hatását: a második félidőben jóval határozottabban, megalkuvás nélkül jöttek ki a srácok. Így is szembetűnő volt a rengeteg direktben eladott labda, Vidal és Pogba felváltva passzolták ellenfélhez a lasztit.

Itt közbeszúrom az egész meccs alatt irtózatos méretű kérdőjelként a pálya felett lebegő talányt: hogy a picsába lehet az, hogy Pirlo lövi az összes szögletünket, amikor az itt eltöltött évei során egy darab szögletet sem sikerült normálisan betennie? Nincs egy ember a klubnál, aki fel tudna rajzolni 3-4 érdekes szögletvariációt - köztük például azt a nem túl bonyolultat, hogy határozottan beíveljük a labdát a büntetőterület kb közepére, hátha valaki bele tudja tenni a nagy, busa fejét, aztán netán bepattan róla a labda a hálóba?! De neeeeem, Pirlo kimegy, legurítja, elbasszuk. Pirlo kimegy, belövi laposan, elbasszuk. Pirlo kimegy, belövi félmagasan, nem is érti senki, elbasszuk. Értelme? Semmi. A szögleteink nagy része lényegében kirúgással ér fel, csak még védekezni sem érünk vissza kényelmesen. Mondjunk le a szögletekről szerintem.

^{Na jó, ezt is Pirlo adta. Nem is szöglet!}

Conte rájött, hogy a vereség már most egyenértékű a kieséssel, ezért nem átallott tőle eddig még nem látott rizikót vállalni: védő helyére csatár. Így Q és Tevez mellett Llorente is rohamozta az ellent.

Llorente láthatóan fel van szívva. mint az állat. Első fejese után üvöltött mintha a spanyol inkvizíció szorítaná a tökeit. Helyes! Ráadásul beállása valamiért átkapcsolta a társakban a lábállást - hiszen innentől képesek voltak fejre repülő beadásokat nyomatni! Hihetetlen volt, de ilyenből született a vezető gól is, igaz Q fejét találták el.

Tehát van még potenciál a csapatban.

A vezető gólunk után egy pillanatra mutatták Contét, lehet, csak belemagyarázom, de egyből az jutott eszembe, hogy azon gondolkodik, miként védekezünk mostantól, hiszen nem vagyunk MATEMATIKAILAG ELEGEN HOZZÁ.
Ezen nem sokáig kellett törnie a fejét, sajnos.

A végeredmény 2-2 lett. A Galata úgy egyenlített, hogy ismét lószart sem kellett tenniük érte. Úgy döntöttek, felmennek és lőnek egy gólt. Megtették.

Tavaly ebből nem lett gond, idén azonban kissé más a helyzet. Miért is? A Real erősebb mint a tavalyi Chelsea, idegenben eléggé adott a vereség (persze, a régi szép idők, meg minden), idehaza pedig az X-szel sem lehetnénk boldogtalanok. Erős a széljátékuk, két olyan gyors játékos, mint Bale és C.Ronaldo szétszívathatja a védelmünket.

^{40 km/h}

Hogyan tovább?

A Galata hazai pályán annyival mindenképpen erősebb, hogy a szurkolóik igazi állatok. Ne feledjük, tavaly a Shakhtar ellen sem volt sima ügy egyik mérkőzés sem. Remélhetőleg azért a Kobenhavn nem okoz problémát a visszavágón.

Tehát ismét oda kényszerítettük magunkat, ahova tavaly: győzelmi kényszerek sorozatába. De most erősebb ellenfelek ellen.

Szerintem látszik a csapaton, hogy még nincs csúcsformában, csak nehogy az legyen, hogy mire csúcsformába lendülnek, addigra már nincs hova.

Bár de... az Európa Liga is szép kihívás.

Ami engem jobban zavar, az az, hogy ha nem jutunk tovább a BL-ben, akkor annak súlyos ára lesz. Gondolok itt Vidal, Pogba, Conte sorsára.

De legyünk pozitívak, elverjük a Realt. Még nem tudom a módját, de meglesz.