Láttunk már ígéretes debütálásokat az elmúlt években. Emlékeztek, amikor Diego bemutatkozott a bajnokságban, és négy forduló után négy győzelemmel állt a Juve a tabella élén? Ferrara keze alatt meggyőző volt a csapat, a négy ellenféltől csak egy gólt kaptunk, és Diego meggyőzően mozgatta a támadásokat, szórta a kulcspasszokat, asszisztokat, csak szabálytalanul tudták szerelni, azt hittük, miénk a mini-Zidane. And the rest is history... :/
Felidézhetjük Kraszics első idényét is: adott volt egy szöszi, akihez hasonló hatékonysággal korábban csak Nedved szaladgált hasonlóan lobogó rőzsével a vonal mellett. (Azt most elegánsan hagyjuk figyelmen kívül, hogy Nedved az eredeti, belső posztján volt igazán klasszis, bár szélsőként is többet tudott a született vonalfutóknál.) Blogunk bölcsőjének tudorai közül többen egyenesen Pavel elé helyezték Milost, alig 1-2 hónap kétségtelenül jó teljesítmény alapján. And the rest is history... :/
Ilyen felvezetés után dafke sem leszünk visszafogottak, elvtelenül és bármiféle elvárt óvatosságot mellőzve körbeszopkodjuk Tevezt.
Láttunk már ígéretes debütálásokat az elmúlt években. Emlékeztek, amikor Diego bemutatkozott a bajnokságban, és négy forduló után négy győzelemmel állt a Juve a tabella élén? Ferrara keze alatt meggyőző volt a csapat, a négy ellenféltől csak egy gólt kaptunk, és Diego meggyőzően mozgatta a támadásokat, szórta a kulcspasszokat, asszisztokat, csak szabálytalanul tudták szerelni, azt hittük, miénk a mini-Zidane. And the rest is history... :/
Felidézhetjük Kraszics első idényét is: adott volt egy szöszi, akihez hasonló hatékonysággal korábban csak Nedved szaladgált hasonlóan lobogó rőzsével a vonal mellett. (Azt most elegánsan hagyjuk figyelmen kívül, hogy Nedved az eredeti, belső posztján volt igazán klasszis, bár szélsőként is többet tudott a született vonalfutóknál.) Blogunk bölcsőjének tudorai közül többen egyenesen Pavel elé helyezték Milost, alig 1-2 hónap kétségtelenül jó teljesítmény alapján. And the rest is history... :/
Ilyen felvezetés után dafke sem leszünk visszafogottak, elvtelenül és bármiféle elvárt óvatosságot mellőzve körbeszopkodjuk Tevezt.
Teveznek nem makulátlan az imázsa. Karrierje tele balhékkal, megfordult ősellenségnek számító klubokban, sztárfocista mércével is rengeteget keres, csórikám ronda, mint egy szüreti hasmenés, ráadásul megkapta a szent 10-es trikót - fentiekre egyetlen mentsége, hogy ért a szakmájához. Nem feltétlenül az a két gól ennek indikátora, amit az első két tétmeccsén szerzett, szerencsére annál sokkal komplexebb játékos, minthogy két, ötösről rutinszerűen elintézett mozdulatától hanyatt kellene essünk.
A keretben ugyanis eddig is volt hatékony csatár, aki főleg a büntetőterület közepén érzi jól magát, ráadásul sudár olasz férfiszépség, aki csuka nélkül is betalál. A számok magukért beszélnek: játékpercekre vetített mezőnygólok tekintetében Márti a tavalyi bajnokság legjobbja volt az egész ligában, és ugyan emlékszünk rondán kihagyott helyzeteire, a hatékonysága is bőven átlagon feletti volt. Viszont nem véletlenül kapott kevés lehetőséget Contétól: a mezőnyben teljesen reménytelen, pontatlanul passzol, pocsékul kezeli a labdát, képtelen egy keresztlabdára. Matri igazi center, egyetlen dologra jó: belőni a helyzeteket. Ez viszont piszok kevés a mai futballban, nem véletlen, hogy a nemzetközi élcsapatokból szinte teljesen kikoptak az egydimenziós csatárok.
