Megvertük a Laziót. Jó volt. Lehetett volna jobb is, ha a második félidőben ugyanúgy futballozunk, mint az elsőben, de Buffon szólt a srácoknak, hogy a meccs végén akar menni smúzolni a Lazialékkal, ezért ha van rá mód, ne vágjunk nekik nyolcat. Villámposzt.
Megvertük a Laziót. Jó volt. Lehetett volna jobb is, ha a második félidőben ugyanúgy futballozunk, mint az elsőben, de Buffon szólt a srácoknak, hogy a meccs végén akar menni smúzolni a Lazialékkal, ezért ha van rá mód, ne vágjunk nekik nyolcat. Villámposzt.
Juventusban komolyan vették a meccset, a csapata harci díszben, a szurkolók a szokásos mellett egy másik szektort is megtöltve indultak rohamra. Mint kiderült, felesleges volt egy páncélozott dandárt felvonultatni Rómában, bőven elég lett volna egy szakócával felfegyverzett csapásmérő egység is, mert szegény Lazio oly mértékig volt kifingva, hogy akár egy közepesnél hangyafasznyival jobb teljesítménnyel is hozni lehetett volna a Pescarában bemutatott szőnyegbombázást követő napalmozást. 
A Juventus két villámgyors jobbossal (Vidal, Vidal) megrogyasztotta a megrogyasztásra tökéletesen alkalmas ellenfelet, aztán mély álomba szenderült, amit akár meg is bosszulhatott volna a Lazio, ha Kozák helyett egy futballistát küld pályára. A győzelem így viszont mindössze 8 percig volt kérdéses, ami elég lehangoló szám, ha hozzávesszük, hogy ezzel a három ponttal gyakorlatilag megnyertük a bajnokságot. Vagyis megvédtük a címünket: 31, anyahomorítók!
Ki kell emelnünk Vucsinics egészen kiváló játékát, aki virgoncul kokizta a római védelem vele szemben feltűnő tagjait, és persze Vidalt, aki amúgy is kedveli a Laziót. Szemben Marchisióval, aki sem télen nem kedvelte, sem most.
Majd később beszélünk erről a 3-5-1-1-ről is. Az is jó lesz, ígérjük.
Egyebet nem tudunk elmondani, kérem, kapcsolják ki.
