December 21-én játszott utoljára a csapat. Mintha egy éve lett volna, hahaha! Az első 2013-as csatát a Sampdoria ellen vívjuk, aminek több érdekessége is lesz: a sérült Chiellini helyén bemutatkozhat az Atalantától kölcsönbe érkezett, kimondottan igéző tekintetű Peluso, a dolgok szerencsétlen alakulása nyomán még úgy is alakulhat, hogy megint megnézhetjük, mire megy a támadójátékunk Vucsinics nélkül, és persze helyre is kell állítani azt a nyolc pontos előnyt, amivel az évfordulót ültük, és amit a Lazio tegnap nyögvenyelve ötre csökkentett - ideiglenesen, természetesen. Lapozzatok, kifejtjük mindet jól.
December 21-én játszott utoljára a csapat. Mintha egy éve lett volna, hahaha! Az első 2013-as csatát a Sampdoria ellen vívjuk, aminek több érdekessége is lesz: a sérült Chiellini helyén bemutatkozhat az Atalantától kölcsönbe érkezett, kimondottan igéző tekintetű Peluso, a dolgok szerencsétlen alakulása nyomán még úgy is alakulhat, hogy megint megnézhetjük, mire megy a támadójátékunk Vucsinics nélkül, és persze helyre is kell állítani azt a nyolc pontos előnyt, amivel az évfordulót ültük, és amit a Lazio tegnap nyögvenyelve ötre csökkentett - ideiglenesen, természetesen. Lapozzatok, kifejtjük mindet jól.
Nézzük elsőként a Sampot! Az évet a játékosként legendás, edzőként elrettentő példaként sosem felejtendő Ferrarával és néhány ex-játékossal kezdő ellenfél rohadtul nincs jó formában: utolsó 13 bajnokijukból 10-et (most épp zsinórban hármat) buktak, idegenben szeptemberben nyertek utoljára, a dobogóról egészen a kiesőzóna közvetlen közelébe zuhantak. Az ex-játékosok közül Maresca 32 évesen is kimondottan jó zsugás, ő sérülés miatt nem játszik ma, pedig szívesen megnéznénk. Az előző évadot nálunk töltő Eszti nem fut jó szezont, egyáltalán nem lóg ki a középszerű társaságból. Sokat elmond a keretükről, hogy Maresca mellett a spanyol Obiang a húzóemberük, aztán hosszú szünet. Sem a keretek minősége, sem a történelem nem szól mellettük. Bár általában jobb csapatunk volt a vendégeknél, az utolsó 4 hazai meccsünk közül hármat is sikerült leikszelni velük. Viszont az örökmérleg Torinóban rútul felbillen: 54 hazai bajnoki közül 32-t nyert a Juventus, és csak négyet a Samp - mondjuk ezek közül egyet a nemrég felidézett Capello-féle világválogatott ellen, ami némileg óvatosságra kéne, hogy intsen minket. De nem fog!
Ez tipikusan az a mérkőzés, amire hajlamosak vagyunk rásütni a "kötelező győzelem" bilétáját. Azon túl, hogy a mostani Juventus alapvetően mindegyik bajnokiján az ezen blogon természetes és elvárt nagyképűség nélkül is esélyesnek számít, korántsem tobzódnak a keretben a mérkőzéseket 1-1 villantással eldönteni képes zsenik. Mi némi keresgélés után meg is találtuk azt, akin a támadójátékunk áll vagy bukik. Jackie_d pajtásunk fórumon történt felvetésére utánajártunk a témának, és meg is döbbentünk az eredményen: képzeljétek, Vucsinics jelenlétében 34,80 percenként szerez gólt a csapat, míg nélküle ugyanez a mutató 61,44 perc! Magyarul Mirkóval a pályán majdnem hármasával rugdossuk a gólokat, nélküle csak kábé fele ennyi jön össze. Lehet kutyázni a flegma mozdulatai és a néha valóban minden spirituszt nélkülöző töketlenkedése miatt, de ez a mutató nem hazudik: nélküle Udinese-, Parma-tempóban termelünk. Nem a legjobb gólszerzőnk, nem is ő adja a legtöbb gólpasszt, viszont nélküle meghal a csapat támadójátéka. Ma vélhetően a pályán lesz, de nyűglődik az erőnlétével és a térdével, nem csodálkoznánk, ha végül a padon kezdene, és a helyére Mártit dobná be Conte.
Vucsi játéka tehát kérdéses, viszont Peluso körül kiegyenesedni látszanak a kérdőjelek. A srác karrierje egyenesen és töretlenül ível fölfelé, és ismét keresztezi Contéét: korábban bő fél szezont már dolgoztak együtt, mikor 2009-ben Conte az Atalantát edzette. A mester szerelme azóta olthatatlan a jóképű hátvéd iránt. Már tavaly nyáron nyílt titok volt, hogy meg akarjuk szerezni az időközben a felnőtt válogatottban is bemutatkozó, gólt is szerző bekket. Az azonnali transzfert Chiellini kidőlése tette halaszthatatlanná, így már az év első bajnokiján láthatjuk Federicót zebrában. Nyilván mindenki olvassa a facebook oldalunkat, ott már a fizikai paraméterei publikus részleteit megosztottuk veletek. Annyival egészítenénk ki az ott leírtakat, hogy mind balhátvédként, mind középen tud játszani, így ideális a háromvédős felállásba is; ezzel is illeszkedik Conte azon törekvésébe, hogy többdimenziós játékosokat igazoljon a klub. Bár az Atalanta ellen agyonnyert bajnokin nem játszott túl jól, hisszük, hogy beválik.
Ha játszik Peluso, ha nem, mindenképp érdekes lesz az összeállítás: az alapfelállásból Chiellini sérült, Kwadcsi már elutazott az Afrika-kupára készülő válogatottba, Forrest (=Lichtsteiner; többször nem mondjuk el) eltiltott, őket mindenképp pótolni kell. A védelemben Peluso a legkézenfekvőbb megoldás. Ha mégsem az új fiúkát választja Conte, akkor Caceres húzódhat ki bal szélre. Martin még egy helyre esélyes, de ott is második választásnak tűnik: jobb szélen vélhetően Padoin fog játszani, aki annyira meggyőzte Contét, hogy simán félreteszi Islát és Cacerest is. Asamoah helyén elég egyértelmű, hogy De Ceglie kerül a csapatba. Vucsinics helyzetét már említettük, bár Conte azt nyilatkozta, felépül, az olasz lapok inkább a padra várják Mirkót. Gio párja a támadásfelelősünk hiányában Matri lenne. Velük is nyerünk, 14:1-re. Mi szóltunk, nézzétek, jó móka lesz.
