Pofátlan eufemizmus lenne azt állítani, hogy a Juventus eseménydús 12 hónapot tudott le azóta, amióta Darti és Tyli szerették és gyűlölték a Parmát. Zseniális szezonkezdet, bosszantó döntetlenek, rendre behúzott rangadók, annyi szopás után egy szinte sérülésmentes szezon, az örök élet varázsitalát megtaláló Pirlo, a csapatot rég látott fanatizmussal tekerő edző, brutális tavaszi hadjárat, scudetto, kupadöntő, majd az újabb nyári csimmbummcirkusz, amit az olaszok sport-igazságszolgáltatásnak csúfolnak - ha az újabb Juve-Parma is ilyen idényt hoz, akkor töltsük fel a szívgyógyszer-készleteinket.
Pofátlan eufemizmus lenne azt állítani, hogy a Juventus eseménydús 12 hónapot tudott le azóta, amióta Darti és Tyli szerették és gyűlölték a Parmát. Zseniális szezonkezdet, bosszantó döntetlenek, rendre behúzott rangadók, annyi szopás után egy szinte sérülésmentes szezon, az örök élet varázsitalát megtaláló Pirlo, a csapatot rég látott fanatizmussal tekerő edző, brutális tavaszi hadjárat, scudetto, kupadöntő, majd az újabb nyári csimmbummcirkusz, amit az olaszok sport-igazságszolgáltatásnak csúfolnak - ha az újabb Juve-Parma is ilyen idényt hoz, akkor töltsük fel a szívgyógyszer-készleteinket.
Szóval megint a Parmával játszunk először, és megint Torinóban. Aki babonából ebbe kapaszkodva máris veretlen szezont, bajnoki címvédést vizionál, azt néhány aprósággal hadd rángassuk vissza a földre. Először is, a tavalyi olasz bajnokság a második fordulóval kezdődött; a játékosszervezet sztrájkja miatt az első kört december 12-én játszották le a csapatok, így ez is közrejátszott abban, hogy a Juve tavaly otthon kezdhette meg az évadot. Tavaly mindenki kedvenc szövetségétől egy kissé szerencsétlen, déli időpontra pakolt stadionavatót kaptunk, idén este indítjuk a címvédést. Tavaly egy felforgatott, optimisták szerint is legfeljebb dobogóra esélyes csapatunk volt, most a dobogó minimális elvárás, sőt, csalódottak lennénk, ha ez a keret nem hozna bajnoki címet.
Itt még Sanyival...
Az elmúlt évben a csapat is átalakult kissé, és nem csak a keretre, hanem a játékfelfogásra is gondolunk. Ahogy leült Conte a padra, egy percig sem óvatoskodott, kijelentette, hogy ő bizony egy igen támadó 4-4-2-vel (azaz 4-2-4-gyel) képzeli el a Juventust. Miután kiderült, hogy ez az alakzat nem fekszik annyira a keretnek, előbb az elsősorban Vucsinics számára kedvezőbb 4-3-3-ra, majd a szélső védőink adottságait, valamint a belső középpályások agresszivitását, labdabiztosságát kihasználó 3-5-2-es rendszerre állt át. Idén ne számítsunk palotaforradalomra, minden jel arra mutat, hogy utóbbi két rendszert fogjuk variálni, ma este a háromvédős szisztémát választva.
További változás tavalyhoz képest, hogy az első forduló előtt máris annyi sérültünk van, amennyi az előző évben összesen. Buffon, Lucio, Isla, Chiellini, Pepe, Caceres mind küzdenek kisebb-nagyobb nyűgjükkel. Szerencsére a 3. fordulóig mindet visszavárjuk, Chiellinit pedig már a mai keretbe is nevezte Carrera, bár óvatosságból csak a padra. Apropó pad: ebben az évadban a korábbiakhoz képest szó szerint hosszabb kispadokra számítsunk, az olaszoknál a 18-as keret helyett a csapatok 23 főt nevezhetnek egy-egy találkozóra.
Conte ragaszkodott hozzá
A mai összeállításnál tehát az edzői stáb mellett a kényszer is szót kért: a Storari - Bonucci, Marrone, Barzagli - Lichtsteiner, Vidal, Pirlo, Marchisio, Asamoah - Vucsinics, Giovinco hadrend minimum két helyen eltér az ideálistól. Buffon híján Storari egyértelmű választás, Marrone centerhalfként elindíthatja a szemöldököket, Aki követte az előszezon közvetítéseit, nem nagyon lepődik meg: a srácot kipróbáltuk már ebben a számára is új szerepkörben, kimondottan magabiztosan hozta a májusi Bonucci színvonalát, így nem csak Pirlót ill. az emberevőket, hanem a középső védőt is tudja helyettesíteni. Jó éve lesz, meglássátok. A fent vázolt kezdő egy ponton még bizonytalan: az elmúlt héten az olasz lapok naponta variálták a támadósor várható összetételét, hol Giovincót, hol Matrit pakolva Vucsi mellé. Most épp úgy tűnik, Contéék az elmúlt két évet Parmában töltő, az előszezonban - egyetlen támadóként - egy árva gólt sem szerző, eddig a károgókat erősítő aprónéptől várják a megváltást, de azon sem lepődjünk meg, ha végül Márti kezd.
21:07-kor kérnénk egy ugyanilyet
Tavaly óta a Parma kerete is változott, elsősorban egy egységnyi Giovincóval. Korábbi saját csatáraink közül Amauri és Palladino sem épült fel, így a Pabon-Biabiany kettőssel fognak támadni, szintén 3-5-2-es hadrendben. Carrera szerint máshogy fognak idén játszani, mint a számukra is igen eredményes tavasszal, de ismerjük a gyengéiket. Este persze nem csak a Parmával kell megküzdeni: ez a csapat első bajnokija címvédőként, abszolút esélyesként, viszont egy edzőként rutintalan szakemberrel a padon. Komoly próba lesz ez Carrerának, Marronénak, és tulajdonképp a teljes keretnek is. Biztosak vagyunk benne, hogy a stresszhelyzetben is 34-es pulzust produkáló Pirlón kívül mindenki izgul kicsit. Mondanunk sem kell, mi is gyermeki kíváncsisággal várjuk, mi sül ki ebből.
Sportklub-mentes háztartásban senyvedők estefelé nézzenek vissza ide ill. a facebook oldalunkra, rátok borítjuk az összes fellelhető streamet.
Massimo, sokat várunk tőled: egy Conte light kevés lesz...
