A Juventus ellenes hangulatkeltések visszatérő eleme egy, az 1997-98-as bajnokságban történt eset, amelyet a mai napig a csalás netovábbjának tartanak az Inter szurkolói. Természetesen a Ronaldo-Iuliano ütközésről van szó, amelyről most bebizonyítjuk, hogy legfeljebb az Inter drukkerek álmai szerint működő univerzumban lehetett volna büntető.
A Juventus ellenes hangulatkeltések visszatérő eleme egy, az 1997-98-as bajnokságban történt eset, amelyet a mai napig a csalás netovábbjának tartanak az Inter szurkolói. Természetesen a Ronaldo-Iuliano ütközésről van szó, amelyről most bebizonyítjuk, hogy legfeljebb az Inter drukkerek álmai szerint működő univerzumban lehetett volna büntető.
1998 tavaszát írjuk, a Juventus és az Inter fut versenyt a bajnoki címért, amikor elérkezik a 31. forduló. Aki nyer, vélhetően a scudettot is behúzza. A meccset végül 1-0-ra (Del Piero igen mutatós góljával) a Juve nyeri, és végül 5 pont előnnyel meg is nyerte a bajnokságot. De nézzük, ami miatt ökölbe szorult kézzel olvassák az interisták ezt a posztot:
Mit történt? 1-0-ás hazai vezetésnél a büntetőterületen belül találkozott Iuliano és Ronaldo, amit a bíró sípszó nélkül továbbengedett - ráadásul az ellentámadásból a Juventus kapott (egy egyértelműen jogos) tizenegyest - amit Alex kihagyott. Hát olvassuk el, mit mondott az esetről az egyik legilletékesebb, a játékvezető, Piero Ceccarini:
"Másnap visszanézve az akciót rájöttem, hibáztam. Mit ítélnék utólag? Közvetett szabadrúgást. Szerintem feltartás volt. Túl közel álltam az esethez, és úgy tűnik, hogy néha ez is rossz. Ahol álltam, onnan úgy tűnt, a Juve játékosa mozdulatlanul állt - nem láttam, hogy Iuliano tett két lépést Ronaldo felé. Fel sem merült bennem, hogy rosszul döntöttem - ugyanúgy, mint akkor, amikor 30 másodperccel később büntetőt ítéltem a Juve javára."
Közvetett szabadrúgás?! Miért is jár közvetett szabadrúgás a labdarúgás szabálykönyve szerint? Például azért, ha egy játékos akadályozza az ellenfél mozgását (33. o.). A büntető definíciója szerint pedig: akkor kell büntetőt adni, ha a közvetlen szabadrúgást érő szabálytalanságot a játékos a saját büntetőterületén belül követi el. Na, de mondhatnánk, hogy ezért mindig tizenegyest szoktak adni, és a "szokásjog" alapján itt is az járt volna. Amellett, hogy ez marhaság, van egy hasonló esetünk a közelmúltból - az ítélet pedig? Ugyanaz, mint 13 éve. Tavaly novemberben a Lazio-Catania mérkőzésen Hernandes és Gomez ütközött a tizenhatoson belül, és bíró semmit nem ítélt. Interista logika szerint ez a világtörténelem holtversenyben legbotrányosabb meg nem adott büntetője - valójában semmilyen különösebb felháborodás nem követte az esetet. Nem mindenki várja el, hogy a játékvezetők állandóan nekik fújjanak... Mind a szabálykönyv, mind a tavaly novemberi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy nem volt büntető az 1998-as ütközés. Veszíteni tudni kell, és nem biztos, hogy annak van igaza, aki hangosabban (vagy mind Gigi Simoni a cikk végén látható videóban: közelebbről) kiabál.
Leszámolhatunk tehát egy makacs legendával: semmi különös nem történt azon az 1998 áprilisi délutánon. Illetve de: egy Alessando Del Piero nevű fiatalember szenzációs góljával eldöntötte a mérkőzést, és ezzel a bajnokságot is. A bevezetőben emlegetett, Inter szurkolók álmai szerint működő univerzumot pedig megismerhettük egy évtizeddel később, amikor minden belefért a meccseikbe: több méteres lesgólok, jogtalan büntetők sorozatban.
