Imádjuk fényezni magunkat: ugye megmondtuk, hogy a januári felemás forma csak átmeneti, és hamar viszontlátjuk a nem csak domináns, de klinikai precizitású Juventust. Szinte tökéletes teljesítménnyel folytattuk a múlt héten győzelemmel avatott februárt, ennél jobb hangulatban nem is mehetnénk neki a Celtic Park által jelentett kihívásnak. Kezdésként egy vidám dallal hagyjuk végleg magunk mögött a kétségbeejtő első idei hónapot, majd néhány gondolatébresztő megjegyzéssel indítjuk az örömittas kommentek áradatát. Lapozzatok, örvendjetek!
Imádjuk fényezni magunkat: ugye megmondtuk, hogy a januári felemás forma csak átmeneti, és hamar viszontlátjuk a nem csak domináns, de klinikai precizitású Juventust. Szinte tökéletes teljesítménnyel folytattuk a múlt héten győzelemmel avatott februárt, ennél jobb hangulatban nem is mehetnénk neki a Celtic Park által jelentett kihívásnak. Kezdésként egy vidám dallal hagyjuk végleg magunk mögött a kétségbeejtő első idei hónapot, majd néhány gondolatébresztő megjegyzéssel indítjuk az örömittas kommentek áradatát. Lapozzatok, örvendjetek!
Az alábbi klipet Tyler mombasai nyaralójának báltermében, a villa személyzetével rögzítettük a tegnapi ebéd után, vacsora előtt. Ideális aláfestés lesz olvasáshoz, mielőtt tovább haladtok, indítsátok el!
Extra jó a kedvünk: ez nem csak egy tucat-győzelem volt. Van, amikor egy mérkőzés az ellenfél miatt fontos, előfordul, hogy a tabellára kell külön figyelmet fordítani, és néha az is megesik, hogy formafordító, sorsfordító gondolatokat társítunk egy mérkőzéshez. A mai siker olyan volt, mint egy zsírt gyilkoló, korpát száműző, fésülhetővé tévő 3-in-1 csodasampon: megvertük a nem is oly' ősi, mumusnak nem különösebben számító riválist, amelynek hivatalosan is odacsördített a klub a mérkőzést beharangozó videóban, minimum megtartottuk a lapzártakor lefújt Lazio-Napoli döntetlenje után ötre növeltük a 3 pontos előnyt a tabella élén, és magunk mögött hagytuk a januári bizonytalanságot. Mert bár ma sem ment be minden lövés, az elvitathatatlanul pozitív, hogy az első két komoly helyzetet gólra váltotta a csapat, és onnantól elég volt arra figyelni, hogy hátul jobban zárjunk, mint a fekete január során.
Nem titok, tartottunk a liláktól. Ebben a szezonban nem sokszor focizták le a Juventust az aktuális ellenfelek. Ott volt ugye a Genoa elleni első félidő, a Sahtar elleni kibekkelt hazai meccs, az Izé elleni, gyászosan reménytelen második félidő, no meg a firenzei túra. A Fiorentina gyors, friss, modern, bátor csapat, játékuk számomra az idei szezon kellemes meglepetése, csak a szintén tré 2013-as formának köszönhetik, hogy nem állnak közelebb a dobogóhoz. Ráadásul van legalább négy olyan játékosuk, akiket előzetesen simán elfogadtunk volna a mai kezdőnkbe. Úgy gondoltam a meccs előtt, hogy ha Roncaglia, Rodriguez, Cuadrado és Jovetics átálltak volna hozzánk, akkor 17:0-ra vertük volna a Marrone, Pelus, DC, Matri négyessel súlyosbított Fiorentinát. (Tudom, DC és Cuadrado nem épp egy poszt, de ennyi csúsztatás a fantasy footballban belefér.) Ehhez képest Pelus lejátszotta első hibátlan meccsét zebrában, Marrone feledtette a nézőtéren csápoló Leót, Márti csuka nélkül használta ki első helyzetét, és a szünet után DC is megzabálta az első félidőben fickándozó Cuadradót. Utóbbi volt egyébként a vendégek egyetlen veszélyes eleme a szünetig; a második 45 percben már ő sem.
Az történt, hogy egy félidő alatt kiheréltük a lilákat, majd megsütöttük a golyóikat, és megetettük velük babbal. Rodriguezt idén először láttuk újoncnak, Borja Valero és Pizarro békés pályamunkásnak tűnt Pirlo és Vidal mellett, és az amúgy zseniális Jovetics sem ma alapozta meg az amúgy reális, 30 millió körüli vételárát. Vidal különösen határozottan adta elő magát, nyolcszor vette el a vendégektől a labdát (ötös átlaga van a bajnokságban, ez a 8 sikeres szerelés még tőle is kiemelkedő), 76 labdaérintésből 80%-nál jobban passzolt, annak ellenére nyerte a fejpárbajokat, hogy odaát voltak nála collosabbak, és lehozta a partit mindösszesen egy szabálytalansággal. Ezek az adatok önmagukban is impresszívek. Tegyük hozzá, Vidal láthatatlanná tette a firenzei középpálya bal oldalát, és ma is egy perpetuum mobile volt, a hőtérkép alapján gyakorlatilag a teljes térfelét bejátszotta, meg ugye ziccerbe hozta Mártit. Man of the match, jár neki a Törley demi-sec.
Vidalon túl bárkit ki lehetne emelni, ugyanakkor bárkit igazságtalan lenne kihagyni a "JÓK:" felsorolásból. Igazából csak DC első 45 percét érheti némi kritika, a kezdőcsapat mocskosul odatette magát. Buffon megkapta a 100.000.000 lájkot, így végre védett néhány lövést és Jovetics elől lábbal is Lars Ulrichot megszégyenítő ütemérzékkel tisztázott. A védők egytől-egyig villantottak valamit. Barza hatalmas tanár volt, Vidal után vélhetően ő kapja a holnapi lapoktól a legjobb osztályzatokat. Marrone biztonsági, de tulajdonképp hibátlan védőmunkát tett le az asztalra: minden légiharcot elvitt, 94%-os pontossággal passzolt, emellett egyszer sem szabálytalankodott, igazi önbizalomépítő egotripet alapozhat a mai 90 percére. Pelus első hibátlan meccséről már megemlékeztünk, zsír, hogy végre egyszer nem kaptunk róla gólt. És hát a csatáraink: Vucsinics ugyan adott egy kis muníciót gyűlölőinek (azt a ziccert nyilván be kellett volna verni, ettől függetlenül haters gonna hate), de a győztes dugón túl ezúttal szinte box-to-box csatárt játszott (á la Cavani), és most kapaszkodjatok: ötször!!! választotta el ellenfeleit a labdától. Igen, ez a csapat legjobb labdaszerzőjének, Vidalnak szezonátlagának felel meg. Ilyen mezőnymunkával ritkán találkozunk tőle, maximális elismerés jár érte - a felebarátai persze mondhatják, hogy mindig így kéne... A sérüléséről még várjuk a híreket, az olasz közvetítés végén állítólag elhangzott, hogy semmi komoly nem érte. Matriról meg csak annyit, hogy 2011 tavasza óta nem láttuk ilyen formában, a pőre sportszárban bepasszolt góljára meg nincs jobb szó a zseniálisnál.
Jöhet a Celtic. Csak azt kéne kideríteni, hol kell aláírni a mai helyzetkihasználást és hatékony védekezést. Addig meg örvendezzünk.
