Szép a két meccsen vágott tíz gól (tizenhat, ha idevesszük a válogatott szünetben az Abruzzese elleni edzőmeccset), de ezzel vége az alsósok ütlegelésének a homokozóban. S4tchy tegnap már megidézte a következő hetek várható izgalmait, ezt a rázós futamot indítjuk meg ma délután a Lazio ellen.
Bár normál esetben a jóérzésű ember kiokádja a belét Lazio láttán, meg kell mondanunk, ez az idei csapat kifejezetten tetszetős. Már a tavalyi sem volt rossz, szívesebben is néztük volna őket a BL-ben, mint a hobbiszerűen lerabolt Udinesét, aztán idén egy meglehetősen furcsa, de szemlátomást működőképes rendszerben kezdtek el játszani. Ne tévedjünk, ez most egy jó csapat, pont ezért lesz különösen jó eredmény, hogy kiverjük belőle a meleg szart.
Szép a két meccsen vágott tíz gól (tizenhat, ha idevesszük a válogatott szünetben az Abruzzese elleni edzőmeccset), de ezzel vége az alsósok ütlegelésének a homokozóban. S4tchy tegnap már megidézte a következő hetek várható izgalmait, ezt a rázós futamot indítjuk meg ma délután a Lazio ellen.
Bár normál esetben a jóérzésű ember kiokádja a belét Lazio láttán, meg kell mondanunk, ez az idei csapat kifejezetten tetszetős. Már a tavalyi sem volt rossz, szívesebben is néztük volna őket a BL-ben, mint a hobbiszerűen lerabolt Udinesét, aztán idén egy meglehetősen furcsa, de szemlátomást működőképes rendszerben kezdtek el játszani. Ne tévedjünk, ez most egy jó csapat, pont ezért lesz különösen jó eredmény, hogy kiverjük belőle a meleg szart.
A Lazio 4-5-1-es rendszere távolról sem olyan defenzív, mint a felállás indokolná. Az öt középpályás közül ugyanis egyedül Ledesma tekinthető némileg védekezőnek, de ő sem az a tipikus verőember, sőt, sokkal inkább a hosszú labdái miatt tartották a korábbi Lazio-edzők is a csapatban. Ebben hasonlít a többiekre: a római középpálya minden tagja kiválóan passzol, és jól lő a tizenhatoson kívülről. Candreva olyan formában van, hogy újra válogatott lett, Hernanes a tavalyi kutya idénye után újra kiváló, és Gonzalez is jó fogás volt. És ott van az egész tetején Klose, az alján meg egy összeszokott, meglehetősen jó védelem, és egy jó kapus.
A Juventus ellen annyit változik a felállás, hogy a Roma ellen kipirult Mauri, és a kisárgult Lulic nem játszhat, de utóbbi amúgy sem kezdene, előbbi helyére pedig egy olyan játékos került be, aki egyébként is bekerült volna a Juve ellen. Petkovic is tudja, hogy a középpályát nem veszítheti el Torinóban, mert felkoncolják, mint egy mangalicát, ezért most a fentieknek némileg ellentmondva lesz egy ütközőember a középpályán Brocchi személyében.
Az utolsó ellenféllel foglalkozó bekezdésben általában azzal foglalkozunk, hogy megpróbáljuk kitalálni (és mivel kibaszott okosak vagyunk, általában sikerül is), mivel próbálkozik az ellenség Pirlo ellen. Mivel Szundi kisárgult ez a rész most nem a Lazio gondja lesz, hanem a Juventusé.
Pirlo kivételével a legerősebb csapat fog kezdeni, amiben már nem csak mi gondoljuk úgy, hogy nincs helye Lichtsteinernek, ezért Isla kezd. A csatársor most talán nem is kérdés, hogy a Giovinco-Quagliarella felállásban a legerősebb, a többit tudjuk. Pirlo helyén – de nem a posztján – valószínűleg Pogba kezd majd, ami azt jelenti, valamit másképp kell csinálnia a Juventusnak. Pogba nagyon ígéretes játékos, de ahogy azt már számtalanszor jeleztük, nem Pirlo posztja az övé, hanem a két oldalán valamelyik. Ettől még ez a középpálya alkalmas lesz arra, hogy felügyelete alatt tartsa a pálya közepét, sőt, védekezésben talán hasznosabb is. Viszont nem lesz a pályán egy vezér, akinek bármikor oda lehet adni a labdát, aki elkéri, leosztja, beindít, vagy belövi. Ez egyelőre még nem Pogba.
A Juventus mellett szólna, hogy laza edzőmeccsen van túl a csapat Pescarában, miközben a Lazio nehéz talajon az év legfontosabb meccsét játszotta le, csakhogy azóta eltelt egy hét, amikor a Lazio-játékosok pihentek, a fél Juve meg újra a válogatottban szaladgált. Ezzel nincs mit kezdeni, sajnos az a helyzet, hogy most már december közepéig nem is változik a helyzet, és szerda-szombat ritmusban kell végigszáguldani a szezon kvázi felén. A fáradtság nem is a Lazio ellen lesz faktor, hanem majd a Chelsea-Milan-Sahtar-Torino négyes ellen, márpedig ebből az öt meccsből muszáj lenne jól kijönni.
Tavaly két jó meccset játszottunk a Lazio ellen, idegenben végig szoros, inkább küzdelmes csatát nyertünk meg a futballtörténelem egyik legszebb kontrájával, Torinóban pedig feldöntöttük a pályát, mégis Alex zseniális szabadrúgása kellett a győzelemhez – Pepe isteni ollózása mellett. Ahogy írtuk, ez most egy másik Lazio, nem kérdés, hogy jobb, mint a tavalyi, de például a Cataniában bezabált négyes is azt mutatja, hogy pont annyira kiegyensúlyozatlan, mint tavaly volt. A Juventusnak ezen a meccsen semmi más nem elfogadható, csak a győzelem, mert kedden már a nemzetközi szereplést alapjaiban meghatározó csata következik a Chelsea ellen, és nagyon nem mindegy, milyen hangulatban fut neki - még ha a blogon belül nincs is egyetértés, hogy melyik a fontosabb.
Minőségi Laziale bloggerek tartoznak a Népsport alomhoz, pajtásaink ki is kérdeztek minket, mire számítunk a meccsen. A posztot itt olvashatjátok.
