A leigazolását nem kísérte akkora felhajtás, mint mondjuk Lucióét vagy az udinei duóét, de sokak szerint pár éven belül Nicola Leali az egyik legnagyobb olasz sztár lehet. Nézzük hát, mi lehet tudni az új Buffonnak is tartott ifjú kapusról!
A leigazolását nem kísérte akkora felhajtás, mint mondjuk Lucióét vagy az udinei duóét, de sokak szerint pár éven belül Nicola Leali az egyik legnagyobb olasz sztár lehet. Nézzük hát, mi lehet tudni az új Buffonnak is tartott ifjú kapusról!
Mindjárt érdemes azzal kezdeni, hogy meglehetősen unalmas és értelmetlen, amikor a sajtó egy-egy klasszis utódjaként, új Nestaként, Buffonként vagy Del Pieroként harangoz be játékosokat. Egyrészt, a Bianconeri szerkesztőségén kívül mindenki önálló egyéniség. Másrészt pedig a legtöbben közelébe sem jutnak annak, amit a nagy elődökhöz hasonlítgatás alapján várnánk tőlük. Leali például már nem az első "új Buffon", korábban Viviano vagy Fiorello is megkapta ezt a jelzőt.
A színek már stimmelnek, a minta még nem
Leali 1993. február 17-én született Brescia közelében. A Brescia is volt az első klubja: 14 éves korában fedezték fel, amikor látták az iskolai csapatában védeni. 16 évesen már a primavera csapatban védett, ami meglehetősen szokatlan és korai volt. A 2009-10-es szezonban megválasztották a primavera bajnokság legjobb kapusának. Nem csoda, hogy a nagy klubok is felfigyeltek rá, a Milan már ebben az évben szerette volna megszerezni a játékjoga felét, de a Brescia elutasította a két millió eurós ajánlatot.
2011 májusában a Cesena ellen a Serie A-ban is bemutatkozhatott. A Brescia ekkor már biztos kieső volt, így egyfajta kockázat nélküli gesztusként is felfogható az ifjonc bevetése. Bár Leali jól védett, egy megpattanó lövésből gólt kapott, amit Giaccherini lőtt, a vége 1-0 lett a hazaiaknak, ezzel a Cesena bennmaradt.
Jól kezdődött számára a 2011-12-es szezon a Serie B-ben: kezdőkapusként több meccset is kapott gól nélkül hozott le. A Pescara elleni három kapott gól és a vereség azonban egy hullámvölgy kezdete volt mind neki, mind a klubnak. A kilenc mecces győzelem nélküli sorozaton belül hatszor vesztettek, Leali pedig 16 gólt kapott közben. Így az időközben felépült Michele Arcari került a kezdőcsapatba. Az idényben még kétszer kapott lehetőséget, és összesen 1440 percet játszott, 23 gólt kapott.
2010 szeptemberétől tagja az olasz U19-es válogatottnak, ahol egyre több lehetőséget kap, és a statisztikái lenyűgözőek: 16 meccsen csak 11 gólt kapott, hét alkalommal gól nélkül hozta le a meccset.
Az elmúlt egy évben egyre több klub figyelt fel rá, így vitte volna a Napoli, a Sporting Lisboa, de Leali július elején 2017-ig a Juventushoz írt alá. A klub 3,8 millió eurót fizetett érte. Az biztos, hogy valahova kölcsönadják, hogy tapasztalatot szerezzen, hiszen Leali leigazolása elsősorban a jövőnek szóló befektetés. Buffon és Storari a Serie A egyik legjobb kapuspárosát alkotják, így még a kispadra is nehéz lenne odakerülnie. Az elkövetkező 2-3 szezont vélhetően kisebb csapatokban tölti majd, és ha igazolja a hozzá kapcsolódó várakozásokat, egyszer talán ő lehet Buffon utóda. A hírek szerint egyébként a Novara, a Padova és a Bologna is szívesen látná az ifjoncot.
Erősségeiként a robbanékonyságát, gyors reakcióidejét és a helyezkedését tartják. Igazán nagy hiányossága nincs, kivéve persze a legfontosabbat: személyében egyelőre még egy rutintalan, fiatal kapusról van szó. Állítólag sok tulajdonságában valóban emlékeztet a fiatal Buffonra - bár ne feledjük, Gigi 19 évesen már a felnőtt válogatott tagja, és stabil első osztályú játékos volt egy, a mai Bresciánál jóval erősebb Parmában. Az ügynöke, Graziano Battistini szerint inkább Zoffra emlékeztet, mivel Buffonnal ellentétben inkább egy visszafogott, csendes fiú.
Érdekesség, hogy könnyen lehet, hogy nem csak Lealit, hanem a Brescia másik kapusát, Arcarit is megszerzi a Juventus - utóbbi lehet a keret harmadik számú hálóőre.
Végezetül egy kis további olvasnivaló: az Il nostro calcio blog írása Lealiról
Válogatás Leali legszebb védéseiből
